Szili Ferenc: Történelmi arcképcsarnok Somogyban I. - Iskola és Levéltár 1. (Kaposvár, 1975)
Nagyváthy János, a tudós népművelő
6 zi és megveti azt a jobbágyot, aki véres verítékkel dolgozik, a babona és a maradiság pedig gúzsba köti a nemzetet. Hirdette és vallotta, hogy a tudomány és a tudás mindenkié; az elavult és régi világgal szemben harcolt a nép szellemi felemelkedéséért. A nemesség jobbágynyúzó, dölyfös magatartását megvetette, az embert függetlenül áttolj hogy_milye^bölcsőben^ingatták^ a legnagyobb értéknek tekintette. Erről a következőképpen vélekedett: "Drága kincs az egészség, drága egy ember élete, annyira, hogy ezt a cseléd nem is adja el a gazdának, mikor szolgálatját, szabadságát leköti neki." Vádolta a nemességet a parasztság nyomorult sorsáért. "A ti parasztjaitok úgy elbarmosodtak, hogy tsak szántani sem tudnak; holott pedig egész foglalatosságok nem egyébből; hanem tsak földművelésből áll." A nép felemelkedéséhez szükségesnek tartotta az iskolák építését és az elavult tudományok továbbfej- • lesztését, mégpedig úgy, hogy azokat az élethez kell igazítani. Fájdalmasan emliti, hogy a kereskedelem és minden más, "valamihez tsak egy kis ész és szorgalmasság kívántatik, idegen nemzetség kezében van". A haladó szellemű szerény tudósra felfigyelt Festetics György, aki ugyan arisztokrata volt, de mégis azok közé tartozott, akik a Habsburg uralom és a maradiság elleni küzdelmet magukra vállalták. Nagyváthy elfogadta Festetics ajánlatát és mint jószágkormányzó - a 162 ooo holdas keszthelyi birtokot vezette -. Valószinü, hogy az ő sugallatára szervezték meg Keszthelyen a Georgikont /1797/. A barátság azonban nem tartott sokáig, mert a tudós gazdálkodási módszerét Festetics felülbírálta.':, és a véleménykülönbség végül is szakításhoz vezetett. Nagyváthy 43 éves korában nyugalomba vonult és Csurgón telepedett le, ahol kicsiny 4o holdas birtokán olyan korszerűen gazdálkodott, hogy a környék birtokosai még távolabbi községekből is őhozzá fordultak tanácsért. A mező- gazdaságról irt könyveit tanítók, lelkészek és gazdatisztek terjesztették, tanácsait a jobbágyparasztok is elfogadták.
