Szili Ferenc: Történelmi arcképcsarnok Somogyban I. - Iskola és Levéltár 1. (Kaposvár, 1975)
Xantus János, a világhírű utazó
- H ~ lést tartott, ahol népfelkelést hirdetett, A nép soraiból százával jelentkeztek táborába a katonaviselt parasztok és kézművesek, Noszlopy Gáspár, bár a katonai tudományokat sohasem tanulta, mégis olyan népvezérré vált. akit a katonái szerettek és fanatikusa n követtek. Ez nem lehetett véletlen, mert a törékeny testéből olyan akarat és hit sugárzott, hogy a katonáira is hatott. Külsejét halála után a romantikus történetírás eltúlozta és megszépítette, a lényegét pedig elhallgatta. A legmegbízhatóbb leírást róla 1849 augusztusában a császáriak elfogató köröző leveléből tudjuk, amelyben vérdijat tűztek a fejére. Ezek szerint "termete külsőleg sovány, nincs öt lábnyi. - Abrázatja hosszúkás, barna. Orra nagy, hajlott, amit sasorrnak neveznek. Ajka keskeny, szemei feketék, haja setét, gesztenyeszinü. - Hangja beszédében éles, bajusza kevés, szakálla 'ritka, barna. Beszél magyarul, németül rosszul, deákul középszerűen." A katonai vereségek hatására 1849 nyarán Noszlopy h°"yzete Somogybán tarthatatlan, a császáriak elől táborával qzekszárd felé vonult, majd Veszprémbe, ahol augusztus 16-án értesült a világosi fegyverletételről. A további küzdelmet kilátástalannak tartva, seregét feloszlatta, közülük sokan a-komáromi várb^D vonultak Klapka segítségére. Noszlopy Gáspár 3 évig tartó bujdosása ezzel kezdetét vette. A császári zsandárok és a besúgok elől az Alföldre menekült, hazáját azonban nem tudta elhagyni, úgy érezte, hogy külföldön nem tud és nem is akar élni. Közben a szülői házban a megalázó házkutatások naponta ismétlődtek. 185o. április 1-én Noszlopyt Tiszabőn elfogták, és szigorú őrizet mellett Pestre szállították, ahol megbetegedett, ezért átszállították a rabkórházba, onnan azonban megszökött. Üldözői elől úgy próbált elrejtőzni, hogy arcát egy különleges vegyi anyaggal eltorzította. Mindezt a rendkívüli fájdalmas műveletet önmaga végezte, Bujdosása közben is terveket szőtt egy népfelkelésről, amelynek központja a Bakony és a Mátra erdőrengetege
