Szili Ferenc: Történelmi arcképcsarnok Somogyban I. - Iskola és Levéltár 1. (Kaposvár, 1975)

Xantus János, a világhírű utazó

23 1849. januárjában a császáriak megszállták Somogy megyét, ahol Czinderi László királyi biztos a forradalom és a szabadságharc hivei4- üldözte, és kilátásba helyezte a statárium bevezetését is. Noszlopy az üldözők elől kalandos körülmények között Debrecenbe menekült. Itt találkozott a három jjoszlopy-testvér: Antal|-Gáspár és Titusz, és esküt tettek arra, hogy a szabadságharc ügyét éle­tük árán is megvédelmezik. Gáspár, aki a testvérek között a ve­zető szerepet vitte, kidolgozta Somogy m“gye felszabaditási ter­vét, amelyet ismertetett Kossuth Tajossal is, aki azt ugyan ve­szélyesnek és kockázatosnak tartatta, mévis k4 netzte Gáspárt kormánybiztosnak, és megbízta azzal, hogy Somogybán népfelkelést hirdessen, a hazaárulókat pedig a kormány nevében példás módon büntesse meg, Noszlopy Gáspár közvetlen katonai parancsnoka;Perezel tábornok pénzt és 35 önkéntes somogyi nemzetőrt bocsátott Noszlopy ren­delkezésére, aki - csapatával együtt - Baján, április 18-án egy viharos napon a Dunán átkelt. Ettől a perctől kezdve állandó életveszélyben voltak, csak az éjszaka sötétjében meneteltek az erdőben, bujkálva az ellenséges császári zsoldosok elől, Noszlo­py Antal visszaemlékezésében leirja azt a pillanatot, amikor ez a kis csapat Nagyberkinél Somogy megye akkori határához érkezett, "Térdre omolva csókoltuk 3 földet, mely szülőmegyénk határszélét képezé," Noszlopy Gáspár előre kidolgozott terve alapján a csapatot ideig­lenesen szétoszlatta, és minden katona azzal a paranccsal ment szülőfalujába, hogy ott népfelkelést szervezzen. Marcaliban már 2ooo főnyi lelkes tömeg várta Noszlopyt, aki itt beszédet mondott és átadta Kossuth üzenetét, Noszlopy és vezérkara, - amelyben részt vett Berzsenyi Antal, is a nagy költő fia, - mintegy 15 ooo főnyi felkelt néppel Kaposvárra indult, hogy a császáriaktól fel szabadítsák a megyeközpontot, A népfelkelők 1849. április 3o-án a várost 3 oldalról körülzárták, a császáriak azonban Kaposvárról a Dráva felé menekültek. Május 1-én Noszlopy a cseri erdőben néngyű

Next

/
Oldalképek
Tartalom