T. Mérey Klára: A gróf Hunyady család Somogy megyei birtokainak leltára 1822 - Fontes Comitatus Simighiensis 3. (Kaposvár, 2012)
Bevezető
14 T. MÉREY KLÁRA Kéthelytől délkeletre, a Nagyberek szélén, „Pus^ta-Sáritól' 1 3á óra távolságra feküdt Varjaskér, és földút kötötte össze vele. Tőle délre jelzi a térkép Bukogát falut, amelyet utóbb Libickozma néven említenek a források. (Feltételezhetően ennek közelében feküdt az említett Libicz puszta, mely az állattenyésztés egyik központja lett később.) Az 1784-ben keletkezett leírás szerint ennek a falunak mezői a malomtavak és a mocsarak miatt ritkán voltak szárazak. A térképen juhszállás, az egyik út mentén az ún. Kopár kocsmaház s a falutól kissé távolabb Hajdúház megjelölésével találkozunk. E községtől nyugatra feküdt ennek a kerületnek legnépesebb települése, az utóbb mezővárosi rangot nyert Mesztegnyő. A 18. század közepétől ferences kolostor állott ebben a faluban. A homokos talaj miatt az utak nagyon nehezen voltak járhatók. A sok mocsár is kiszámithatadanná tette a közlekedést. A Fekete-Bük-csatornán több malom is működött. E falutól nem messze pedig önálló épületek jelzését találjuk a térképen: Beamterhaus, Forsterhaus, Schweizerhaus, amelyek a gazdaság vezetőinek, szakembereinek e területen tartózkodását jelzik. A kerület terjedelmét és fő jellemzőit egy 1814-ben készült lajstrom őrizte meg számunkra. Erre nyugodtan támaszkodhatunk, hiszen a leltár időtartamáig területi változás az uradalomban nem történt. Eszerint a kéthelyi districtusban ekkor az említett mezővároson és négy falun kívül Mesztegnyő határában feküdt Edde puszta, és Kéthely közelében Sári puszta. S ide tartozott még Agáros és Edde puszta, mindkettő Varjaskér közelében. A talaj első osztályba tartozott zömmel, de voltak másod-, harmad- és néhány holdnyi (Agáros pusztán) negyed-osztályba tartozó föld is. (Ez az egész területnek 1%-a volt!)16 A lajstrom szerint a kéthelyi kerület összeterjedelme 34 977 magyar hold volt.17 A Hunyady birtok második kerülete Belső Somogybán feküdt. Öt falu és négy puszta tartozott ehhez a területhez. Az eredeti központja, Hoss%úfalu pagus, északdéli irányban hosszan elhúzódó falu volt a ILJózsef korabeli térképen. A Rinya folyó partján feküdt. Sűrű erdők és azok szélén csárdák övezték (Malomi csárda, Pipagyujtó stb). E falutól délnyugatra — ugyancsak a Rinya folyó mellett — feküdt Szentkirály és Nagykorpád falu. Ebben a kerületben találjuk még Henészt és a kissé távolabb fekvő és a Szigetvári járáshoz tartozó Zádor falut. A kerület központja körül folyók és patakok mocsarosították el a tájat. Nagykorpádon pl. csak fahidakon lehetett közlekedni. Hosszúfalu és Rinyaszentkirály körzetében is számos fahidat jelöltek a térképen. A sok apró malom is hozzájárult a vidék elmocsarasításához. Az egész kerület tele volt magastörzsű fákkal, amelyek közeit sűrű bokrok nőtték be. Csak a kijelölt utakon lehetett közlekedni ezekben az erdőkben. A térképen több állatszállás jelét is megtaláljuk (Schäferey, Pferd stb.). 16 Országos Levéltár, Széchenyi lt. Acta oeconomica dominiorum Marczali et Csokonya in concreto. IV. I. G. Laistorma Somogy megye kebelében levő Birtokosoknak, birtokaik mennyiségének és minőségének, valamint az ezektül teendő fizetési összegnek 1814. évrül (76 sz.alatt.) (a továbbiakban: 1814. évi lajstrom.); SML Vegyes Consciptiok. I. 1715-1822. évrül. Ö. 198. 17 Ebben az időben magyar holdban állapították meg egy-egy birtok terjedelmét. 1 magyar hold 1200 négyszögölből áll. A kéthelyi kerület a ma használatos mértékegység szerint 35 855 hektár volt. (Az átszámítás kulcsa: 1 magyar hold = 0,4316 hektár. Hajas József - Rázsó Imre: Mezőgazdaság számokban. Bp.,1969. 66. p.)
