T. Mérey Klára: A gróf Hunyady család Somogy megyei birtokainak leltára 1822 - Fontes Comitatus Simighiensis 3. (Kaposvár, 2012)
Szavak és kifejezések magyarázata
24 T. MÉREY KLÁRA sindöl, sindöly zsindely: fenyőfából faragott vékony lemez, amelyet tetőfedésre használnak. A 19. század folyamán az egész országban elterjedt volt. (MNL, 5. köt. 634. p.) sió vízimalom zsilipes árka, zúgó sonkoly a méz kipergetése, kisajtolása után visszamaradó lép. (MEK, 1215. p.) sosier (francia) szósztartó sörtvés, sertvés sertés, disznó spergula zöldhagyma Steingut „Fejéragyag cserépedény” (Márton János: Német-Magyar-Deák Lexikon. Wien, 1823. 557. p.) Steingut kalamáris , fehér agyagból’ készült, porcelánszerű írótoll stok óra álló óra stukatura (az olasz stucco szóból) bevakolt famennyezet alsó része. A vakolat a gerendán vagy a deszkán nem tart, ezért azt erre alkalmassá kellett tenni. Ezt a felület benádazásával lehetett elérni. >yA sváb stukatura’’ arra mutat, hogy a német telepesek a magyarokétól eltérő formát alkalmazhattak. sveizéria, sweizéria tehenészet (istállóban tartott szarvasmarhák) schweizer a tehenészet vezetője szalad vagy Maiz (német Maiz) maláta szárazmalom „emberi, állati erővel maghajtott őrlő, daráló, hántoló szerkezet” (Részletesebben: MNL, 4. köt. 558. p.) szekér térfogatmérték (Bogdán i. m. 11. p.) Területmértéknek is használták réteknél. (Uo. 78. p.) szőlőalja szőlő lábja, szőlőaljak. A szőlő alatti terület. A Néprajzi lexikon szerint ez a domb vagy hegyoldalra telepített szőlőterület völgy felőli része, amit a fagyveszély és a rossz napfényviszonyok miatt betelepítetíenül hagytak. Kis füves terület volt, amelyen szüretkor a kocsival megálltak. (MNL, 5. köt. 96. p.) Az én kutatásaim szerint ez Somogy megyében olykor nagyobb és kerti művelésbe is bevont terület volt, mely után jelentős bérösszeget fizettek. szulos szuvas szűrös kert szérüs kert: a gazdaság bekerített udvara, ahol a szénát és a szalmát tárolták (MÉKSZ, 1280. p.) Tettes a Tekintetes szó rövidítése tilos az erdőre vonatkozóan a tilos szó a vadászati és általában a faizási tilalmat is jelentette
