Nagy Béla: Fradi - huszonhétszer! Bajnokcsapatok 1903-2001 (Budapest, 2001)

A tabella tetején a helyzet változatlan

Két héttel később a Budai 33 örülhetett - hogy megúszta nyolc kapott góllal. A Hungária körúti mérkőzésen a zöld-fehérek lerohanták ellenfelüket, és tizenhét perc alatt öt, szebb­nél szebb gólt lőttek a budaiak hálójába. Takács II négyszer is betalált, s ezt a teljesít­ményét megismételte az őszi zárófordulóban is, amit a III. Kér. FC kapusa bánhatott. A februári folytatásban két sima győzelemmel nyitott a Fradi - a Budai 33 ismét nyol­cat kapott, és ezútal Kohut szerzett négy gólt -, majd következett az Újpest elleni rangadó. Ez a mérkőzés nem a jó játék miatt került be különlegességként a krónikákba, hanem azért, mert ekkor utaztak először együtt a játékosok idegenbeli bajnoki meccsre. Az Ibusz társasautóján ment ki a csapat a Megyeri útra, ahonnan néhány órával később egy pont­tal tért haza. Bár a lilák a második félidő elején fejessel megszerezték a vezetést, a hajrában Kohut - szintén fejesgóllal - egyenlített. A Ferencváros-Sabaria (3:0) mérkőzés után áradoztak a lapok a Fradiról: „A győztes csapattól most már reálisan nem lehet elvenni a bajnokságot, és ez a cím megérdemelten marad a birtokában. A zöld-fehér csapat ma a legnagyobb képességű együttesünk." A lefújás után a kétgólos Takács II a szurkolók vállán hagyta el a pályát. A népszerű „kis Taki” betalált a következő három összecsapáson is, a miskolci Attilának pedig négyet rúgott. A sajtó ódákat zengett róla: „A csatársorban Takács II nagyszerű játéka volt a szenzáció. Ennek a fiatal fiúnak kivételes tehetsége mind gazdagabb színekben pom­pázik.” Mivel a Hungária kapuját csak neki sikerült egyszer bevennie, az addig magabiz­tosan menetelő Ferencváros elszenvedte első - és egyetlen - tavaszi vereségét. Az utolsó forduló előtt világra szóló sikert ért el a bajnokcsapat. Két nap két nagy­szerű győzelem - ez volt a pünkösdi mérleg. A fradisták előbb 5:1-re verték a prágai Slaviát, majd másnap 6:1-re kiütötték az Angol Kupa az évi győztesét, a Blackburn Rovers gárdáját. A sportújságok szakírói szerint ilyen teljesítményt magyar együttes eddig még nem nyújtott! A bajnokságzáró kilencven percet Szegeden játszották. Zsúfolásig megtelt a dél­alföldi városba indított különvonat. A helyiek nagy ovációval fogadták a Fradit, és akkor még senki sem sejtette, hogy botránnyal ér véget a mérkőzés. Ezen a találkozón játszott először új nevével Toldiként a későbbi évek csatárfenoménja. A Fradi eredetileg Tamási néven akarta őt szerepeltetni, ám Szigeti Imre, a labdarúgók elnöke Toldira keresztelte. A szegediek egyébként végig élvezetes meccset vívtak a bajnokkal, de a végén tömegverekedés tört ki a pályán. Történt, hogy a hazaiak kapusa kirúgáshoz készült, ám Turay szabályosan beletalpalt a labdába. A meglepett Baumgartner lefeküdt, és vonaglani kezdett. A közönség erre betódult a játéktérre, s bár a Ferencváros játékosai körülfogták Turayt, győzött a túlerő: a felbőszült drukkerek puszta kézzel és botokkal estek neki a zöld-fehéreknek. Szerencsére a hatszáz budapesti szurkoló a nagytribünről nem tudott bemenni a pályára, így elmaradt a még nagyobb ütközet. A rendőrség kardlapokkal nagy nehezen helyreállította a rendet, és a bíró rövidesen lefújta a meccset. Ez volt a Ferencváros történetében az első, vidéki városban befejezett bajnokság. 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom