Nagy Béla: Csak Fradistáknak! (Budapest, 1990)

A legendás 100%-os bajnokság krónikája (1931-1932)

1932. április 10. Megyeri út: FERENCVÁROS - ÚJPEST 5-0 G: Toldi 2, Takács II 2, Táncos Háda - Takács I, Korányi - Lyka, Sárosi, Lázár - Tán­cos, Takács II, Turay, Toldi, Kohut A Ferencváros elképesztő iramban fekszik bele a játékba. A 6. perc meg is hozza az eredményt: Turay kapja a labdát, jobbra tolja Takács II elé, aki tisztán áll, rögtön lő, s éles magas labdája Aknai és a kapufa között becsúszik a léc alá. AII. félidőben Avar sérülése után a Ferencváros óri­ási fölénybe került, s sorra rúgta a gólokat. A leg­szebb a befejezés előtt 5 perccel született: „Lyka tisztán futhat a labdával, s úgy centerez, hogy Táncosnak is becsületére válna. Toldi bent tankként rohan a labdára, s lövésszerű fejessel vágja a bal sarokba. Ez a gól megkoronázása volt az ötös sorozatnak. Produkció volt, amelynek nyomán még az ellenfél szívében is elismeréssé változott a ke­serűség. Amint az utolsó bírói fütty elhangzott, ellepte a pá­lyát a fanatikusok serege. A ferencvárosi játékosok­hoz rohantak, s Toldit sikerült vállukra emelni. Pillana­tok alatt megtelt a ferencvárosiak öltözője is. Minden­ki üdvözli a másikat, s mindenki örül. Egyszer csak rendőr lép be az ajtón, ő is boldogan nevet, majd így szól: - Isten éltesse az urakat! Én ugyan újpesti rendőr vagyok, de szívembül a Fradit szeretem. És még ráadásul tizenkét liter bort nyertem a mérkózé­35

Next

/
Oldalképek
Tartalom