Nagy Béla: Csak Fradistáknak! (Budapest, 1990)

A legendás 100%-os bajnokság krónikája (1931-1932)

hatalmas felszabadító rúgásával fejeződik be a mérkőzés.

A Ferencvárosnál a diadal örömében vegyül a sérülések fölött érzett keserűség. Turay jeges borogatással a fején egy pádon fekszik, felső ajka és orra hatalmasan megdagadt. Nagy ijedelem támad, amikor Sárosi rosszul lesz, hirtelen sírógörcs fogja el. Most látni, hogy micsoda teljesítmény volt ettől a fiútól, hogy sérülten is végigjátszotta a mérkőzést.

Ezen a mérkőzésen mindkét részről nagyszerű tudás jelentkezett az első szakaszban. A kapott gól után látható volt, hogy az újpesti tizenegy nem hajlandó vállalni azt a dicsőséget, amit a sport úgy fejez ki, hogy szépen veszíteni éppen olyan sporterény, mint szépen győzni. A Ferencváros ellen az Újpestnek még akkor sem volt fegyvere, amikor a zöld-fehérek tíz főre olvadtak le az áldatlan harc hevében."

1931. november 29. Üllői út.

FERENCVÁROS - KISPEST 5-2 G: Takács II 3, Szedlacsik 2 Háda - Takács I, Korányi - Lyka, Sárosi, Lázár - Táncos, Takács II, Szedlacsik, Toldi, Kohut

A nehéz talaj nem sok jót ígért, de a csapatok többet nyújtottak, mint amennyit várni lehetett tőlük, a nehéz viszonyok között. A labda és embermarasztaló sárban is szép futball folyt, s a jó iram csak a mérkőzés utolsó negyedórájában lankadt el. És el kell ismerni, hogy nem csak a Ferencváros állta végig az iramot, hanem a kispestiek erejéből is futotta csak28