Nagy Béla: Az Erdélyi Kupától az Erdélyben nyert magyar kupáig. 1940. január-1944. december (Budapest, 1989)

32 + A Ferencváros szurkolói közül sokan ott voltak az őszi Ko­lozsváron rendezett Ferencváros—Erdély vál. mérkőzésen. Akko­riban ugyanis sokan teljesítettek katonai szolgálatot Erdélyben. Az egyik Erdélyben járt szurkoló mesélte: — Nagyon el voltunk keseredve a mérkőzés után, hiszen alapo­san kikaptunk. Mit tehettünk, hangoztattuk, hogy ezért majd visszafizetünk. Mire az erdélyiek egy kicsit gúnyosan azt kérdez­ték: Mikor? Erre természetesen nem tudtunk felelni. Tréfásan azt mondtuk: — Majd elsején! És milyen a sors, most éppen június elsejére került a mérkőzés. Flát most a Fradinak ,,fizetni" kell... JÚNIUS + A „fizetés" jól sikerült: Ferencváros—Erdély vál. 3—1. A Fradiból különösen Sárosi III. és Gyetvai játszott jól, míg az er­délyiek közül Bodola, Szaniszló és Spielmann tűnt ki. Ezen a ba­rátságos mérkőzésen történt egy érdekes eset. Finta tisztán állt a kapu előtt, azután fütyülést hallott és kézzel megfogta a labdát. Kiderült azonban, hogy nem a játékvezető fütyült, hanem egy arra haladó vonat... (A mérkőzés a népligeti Diák-sporttelepen volt, amelynek szomszédságában sűrűn közlekedtek vonatok). A mozdonyvezető így „fütyült szét" egy Fradi gólt... + Egyébként a Ferencváros második gólját vitatták az erdélyi­ek. Kemenessy Sándor így magyarázta az esetet: — Sárosi dr. labdája nem a kapufáról, hanem a dróthálóról pattant vissza. A népligeti pályán ugyanis nem kötélből való a háló, hanem drótból. Ha kötélháló lett volna, ez a labda sem pat­tanhatott volna vissza, hanem bent marad a hálóban. + Labdát Gyetvainak! — írták egy józsefvárosi ház falára. Na, de idézzünk az egykor „Gyetvás" cikkből néhány monda­tott: „Labdát Gyetvainak! — lám-lám itt van egy magyar játékos, aki hétről-hétre nagyszerűen játszik, aki csapnivalóan rossz já­tékot sohasem nyújt, s mégis fel kell írni a falra a fenti monda­tot. A közönség bízik Gyetvaiban és méltán. Szögletrúgásai is él­ményszámba mentek. Egyenesen fut neki a labdának, bal külső­vel küldi be, s az majdnem mindig a kapu torkában esik le. Gyetvai ezzel kapcsolatban ezt mondta: — Pályázom arra, hogy érintés nélkül menjen a szöglet a háló­ba. Rúgtam is már több gólt szögletből. No, meg azután, ha ép­pen a kapu előtt esik lefelé a labda, akkor a védők sokkal köny- nyebben jönnek zavarba, mint amikor a 16-os felé száll a szöglet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom