Nagy Béla: Az Erdélyi Kupától az Erdélyben nyert magyar kupáig. 1940. január-1944. december (Budapest, 1989)

75 — Talán az volt a legjobb húzás — mondogatták a szurkolók —, hogy a technikás váradiak ellen a technikás Kiss Gyuszit állították be, balszélre pedig a valóban ballábas Bekét tették. Ezenkívül az is sokat jelentett, hogy újból játszott a csapatban a két Sárosi is. No meg a váradiaknak nem ment úgy most, mint ahogyan várni lehetett... így beszéltek a szurkolók s közben ünnepeltek. Most éppen Csikós került sorra. Majd hogy vállra nem vették... — Hát bizony jó meccs volt — fordult hozzánk Csikós. — Nem hittem volna, hogy gól nélkül úszom meg ezt a mérkőzést. — Ön szerint — mondjuk a kitűnő kapusnak — hogyan alakul­hatott ki ez a nem várt eredmény, s hogyan jött ki a Fradiból ez a nagyszerű teljesítmény? — Szombathelyen — mondja Csikós — rengeteg dolgom volt a kapuban, ott bizony nem igen ment a mieinknek az első vonalak­ban. Most néhány nagy helyzettől eltekintve inkább néző voltam, mint játékos. Magamról tudom megállapítani legjobban, hogy megy-e a csapatnak, vagy nem. Most ment. Elsősorban azért, mert Sárosi Béla mégis csak tökéletesebb középfedezet, mint a kister­metű Kiss Gyuszi, aki fölött könnyebben elszállhatnak a maga­sabb passzok, mint Béla fölött. Kiss viszont roppant hasznos össze­kötő. Elől-hátul ott van, leveszi a levegőből a labdát és a földön tartja. Szerintem azzal vertük meg így a NAC-ot, hogy laposan játszottunk. Aztán Sárosi dr. is jól irányítja a támadósort s Beke is kivágta a rezet, bár őt egy kicsit lebecsülték a váradiak. Könnyeb­ben mozoghatott, tehát, mintha esetleg Gyetvai játszott volna. ,,Gyetvást' talán jobban szemmel tartották volna a váradi védők. (Beke, aki csak az utolsó pillanatban tudta meg, hogy ő lesz a balszélső Lukács helyett, így beszél: — A várakozás, hogy játszom-e, vagy sem, egy kissé idegesí­tett. Sőt ideges voltam akkor is, amikor megtudtam, hogy én le­szek a balszélső. Az idén — sérülésem miatt — még az FTC-ben sem játszottam bajnoki mérkőzést s bár jó erőben érzem magam, egy kicsit szurkoltam a mérkőzéstől. Főleg azért, hogy éppen a NAC lesz az ellenfél. Aztán, amikor sikerült az első lefutásom s utána gólt is lőttem, egyszeriben megjött az önbizalmam.) Még Kiss Gyuszit kérdezzük mega nagy Fradi-győzelem felől. Kiss ezeket mondja: — A csapatból végre kijött az igazi tudás. Ésszerűen, okosan játszott a Ferencváros. Mégpedig a földön s nem a levegőben, így kell kipasszolni, felőrölni a védelmet, ha eredményes akar

Next

/
Oldalképek
Tartalom