Nagy Béla: Fradi volt, Fradi lesz, míg a földön ember lesz! (Budapest, 1989)
8 FRADI VOLT, Megszokott történet, nincs semmi titka. A gyerekek szeretik a győzteseket és a Fradi akkor, és azóta is mindenkinél többször diadalmaskodott. A fiamnak még egyszerűbb volt a dolga. Neki már pólyás korában megtanítottam (a papa—mama szavakkal egyidőben) a ,.Hajrá Fradit! Általában így verbuválódik ez a hatalmas tábor. Ä fele már fradistaként születik, a másik fele azzá válik. Belőlük szerveződik az a szurkoló-had, mely fagyban, kánikulában, jóban, rosszban kitart a zöld-fehér színek mellett. Amely teli torokból űzi, hajtja a mindenkori csapatot. Ez a lelkes közönség megérdemli, (20—30 szégyellnivaló kölyköt leszámítva) hogy a csapat megtegyen mindent a közös siker érdekében. Szerzőtársamat Wolf Pétert és engem is ez a szurkolói hevület vezérelt, amikor a meghirdetett pályázatra megírtuk az elmúlt évben megismert Fradi „himnuszt”. Ez a dal a szurkolók érzelmeinek megvallása. De mielőtt elkapna a pátoszos hév, kissé könnyedébb hangnemben folytatom. Ahogy a bennem lévő költő mondja: „Fradi volt, Fradi lesz, míg a Földön ember lesz!”... Ugye milyen egyszerű, túlzásoktól mentes, ibolya-szerény mondat? Mint az örök igazságok általában. Máig sem értem, hogy ezeket a pofonegyszerű sorokat előttem még senki sem használta fel csapatunk lelkesítésére. De most, hogy sikerült, így hát kiáltsuk világgá közösen, az Üllői úti stadion ötös szektorában bérlettel rendelkező síró, vigadó, őrjöngő, ujjongó szerzők gondolatát, mely szerint: Fradi volt, Fradi lesz míg a Földön ember, míg egy ember, míg egy magyar lesz!!! ” Fülöp Kálmán
