Nagy Béla: Fradi futballmúzeum (Budapest, 1987)
— Horváth Sándor, volt ez idő tájt a B-közép kapitánya. A Nemzeti Sport újságíróján keresztül így kérlelte a Ferencváros vezetőségét: „Írja meg a szerkesztő úr, hogy nagy kérése vám a B- középnek a vezetőséghez. Az idei kupaidény emlékére, mondhatnám, jutalomképpen, kérünk valamit. — Csak nem játékosszerzésről van szó? — Nem, most nem játékosról lesz szó. Az állóhelyek arra a részére akarom felhívni a figyelmet, ahol mi, a B-közép szoktunk elhelyezkedni. Hogy azt a B-tribün előtti körlépcsőt betonoztassa végre ki a vezetőség. Hogy me kelljen már többé abban a piszokban, szemétben, porban vergődni. A torkunk, a tüdőnk egy-egy mérkőzés végén megtelik a lejtőről félverődő porral. Azt hiszem, hogy nem olyan borzasztó nagy kérés. S most — hála Istennek — a teljesítésinek nincs anyagi akadálya. És mi meg is szolgáltuk már a filléreinkkel, a torkunkkal, a szívünkkel. A szurkolók szava nem volt pusztába kiáltott szó ... — Mivel Sándor József csak amatőr alapon és ideiglenesen edzette a fiúkat, az új edző szerződtetése nélkülözhetetlenné vált. Sok név szóba került. Így Bukovi Mártoné is. — Miért nem jön haza, Marci, a Fradihoz edzőnek? — Istenem, nem jöhetek! Én már márciusban meghosszabbítottam a Gradjanszkival a szerződésem, egészen 1938 júliusáig. Tőlem pedig csak májusban kérdezték, hogy jönnék-e a Fradihoz? A szivem a torkomban kalimpált! Alig tudtam beszélni a boldogságtól. Visszakerülni a Fradihoz, haza! De a szerződés, az szerződés, a becsület az becsület! Én 1938 júliusáig nem rendelkezem magam felett! — Augusztus 3-án megoldódott az edzökérdés. A Ferencváros elnöksége szerződést kötött Rauchmaul Emillel, az egykori BTC- játékossal. A 46 éves edző lengyel és görög csapatok után vállalta a zöld-fehérek felkészítését. — „Életkép” a Fradi-pályáról: A tribün alatt kőművesek kalapálnak, a Ferencváros megszokott öltözőjében kő nem marad kövön. Megújítják ezt az öltözősort, új fürdőszobát is kap a Fradi! Az egyik vendégcsapat öltözőben ütötte fel addig tanyáját a Ferencváros csapata. Táncos az első, sietve lát neki az öltözésnek és így biztatja a bejövő Lykát: — Siess, kifekszünk a napra, hadd süsse a napfény galambősz hasunkat... — Az 1937—-38-as bajnokság első fordulójában játszották az örökrangadót: Ferencváros—Hungária 3—3. Az első félidőben valamivel többet támadott a Hungária és több helyzete is volt. Szünet után a Ferencváros felülkerekedett és már 150
