Nagy Béla: Fradi futballmúzeum (Budapest, 1987)

bennünk és kijöttek a mérkőzésünkre. Sikerült, felejthetetlen volt... Toldi Géza: — Fiatal játékos létemre tagja voltam az akkor — de szerintem ma is — világhírű ferencvárosi csapatnak. Személy szerint számomra megható volt az a fogadtatás, amelyben minden dél-amerikai meccsünk előtt bennünket részesítettek. A sportélmé­nyen túl, mint érdekességre emlékezem vissza, a mérkőzések előtti jegyárusításra. A „rázósabb helyeken” csak 1 órával a mérkőzés előtt kezdték a jegyeket nyilvánosan árusítani, hogy elkerüljék a hamisításokat. Hát ilyen nagy érdeklődés kísérte a mi dél-amerikai meccseinket. Uruguay legyőzése pedig olyan szenzációt keltett az egész világon, hogy szinte ezen az egy mérkőzésen keresztül, órák alatt milliók is­merték meg a Ferencváros nevét. — Az FTC amatőrcsapata nyerte a Springer-csoportban a baj­nokságot! Az utolsó mérkőzésen a zöld-fehérek 9—0-ra győztek a TTC ellen. A fradisták között az ifjú Stefancsics első rangú fedezet­játékával a mezőny legjobbjának bizonyult. Később — Sárosi György néven, az egész futballvilág megismerte ... — A kiesés ellen küzdő Kispest bravúros győzelmet aratott a Nemzeti ellen. A találkozó végén, amikor az öltözőbe vonultak a já­tékosok, Mayer Béla igazgató így szólt: — Nem is tudom fiúk, hogy hogyan köszönjem meg nektek ezt a jó játékot. — Ugyan Mayer úr — szólt pajkosan az egyik játékos —, ami­óta a föníciaiak feltalálták a pénzt, azóta ez a probléma nem okoz­hat gondot... — A dél-amerikai túra miatt egy játékossal szegényebbek let­tünk. Kosztát nem vitték el a túrára, aki bánatában bejelentette, hogy ha ennyire nincs rá szükség, akkor elmegy máshová. Amikor­ra a többiek hazajöttek Dél-Amerikából, Koszta már az újpesti csa­társorban kergette a labdát. — „Elvégeztetett... Vasárnap lejátszották az utolsó fordulót és a Hungária lett a bajnok. A kék-fehér hívők seregébe persze nagy örömet keltett a csapat szép sikere, a zöld-fehérek táborában vi­szont erősen fájlalják a bajnokság elvesztését. A Ferencváros hívei arra hivatkoznak, hogy ez a bajnokság nem teljes, mert rájuk nézve legrosszabb eshetőséget is alapul véve, legalább 11 perc hiányzik eb­ből a bajnokságból, ami lejátszatlan maradt az őszi Ferencváros— Bástya meccsből.” A belügyminiszterhez panasszal éltünk ugyan, de a Fradi elvi igazának elismerésén túl érdemleges döntés nem szü­letett, így a Hungária bajnokságával zárult az 1928—29-es idény. Mi döntötte el a bajnokság sorsát? címmel a Nemzeti Sportban pályá­éi

Next

/
Oldalképek
Tartalom