Nagy Béla: A Ferencvárosi Torna Club évkönyve 1986 (Budapest, 1987)

Peterdi Pál, a vízilabda legavatottabb tollú írója másnap a Képes Sportban Jlyen még nem volt" cím alatt kommentálta a történteket.

A csapatok felálltak a kezdésre, és a játékosok kíváncsian nézték: mi ez? Aztán beintettem a Sanyinak, és sztentori hangján felharsant: „Fiúk, háromszoros éljent az MTK-nak!" - és dübörgőit a lelátó — „Éljen, éljen, éljen - hajrá MTK!" Mire az ellenfél kiheverte a sokkhatást, Kőnigh Gyuriék 2—0-ra, majd 3—1-re vezettek! Tombolt a nézőtér — ünnepeltük a bajnokcsapatot — és ennek a mindnyájunk számára felejthetetlen napnak minden résztvevőjét. Kézzelfoghatóan érzékeltük a sportszerűséget, a sportemberi magatartást. A végén a nagy vesztesek is odajöttek a B-közép elé és kézfelemeléssel fejezték ki elismerésüket. Mi pedig suttogóra vált hanggal, de elmondhatatlan boldogan sétáltunk ki a Szigetről és néztünk fel a csillagos égre. Az járt az eszünkben, hogy de szép is Fradi szurkolónak lenni. ..

Nagyon örülnék, ha ez a történet meggyőzné a mai „heccmestereket”, hogy a Fradi-szív, a Fradi szurkolás valami ilyesmi. A mi közönségünk legyen félelmetes a csapata hajtásában, de a trágárságot és mások becsmérlését száműzzük a zöld—fehér táborból.

Bauer Miklós

a B-közép egykori vezetője

99