Nagy Béla: A Ferencvárosi Torna Club évkönyve 1985 (Budapest, 1986)
ELŐSZÓ Az előszó írójának egyik feladata annak elősegítése, hogy az olvasó a könyvet érdeklődéssel vegye kézbe, s várakozásában elolvasása után se csalódjék. Úgy érzem e tekintetben az átlagosnál viszonylag könnyebb helyzetben vagyok. Az évkönyvek ugyanis mindig a múltról adnak számot, azokat a tényeket foglalják össze, amelyek már nem változtathatók, legfeljebb magya- ♦ rázhatok. Abból az összeállításból, amelyet az olvasó most tart kezében, meggyőződhet arról, hogy az FTC versenyzői milyen sok sportágban dolgoznak, küzde- nck azért, hogy a zöld-fehér színeknek elismerést, maguknak pedig megbecsülést szerezzenek. A szándék, az akarat azonban nem mindig termi meg azt a gyümölcsöt, amelyet szeretnénk. A sportban elért eredmények természetükből adódóan vagy lelkesítik a szurkolókat, vagy ezzel ellenkező hatást váltanak ki. Soha nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az ember mindig másként ítéli meg, amit mások tesznek, mint a saját ténykedését. Ezért ne legyünk soha türelmetlenek, bízzunk azokban, akik magukra öltik a Klub mezét, hiszen a sportolók is szívesebben emelik fel a dicsőség édes kehyhét, mint a vereség keserű poharát. Örüljünk a sikereknek, de ne elégedetlenkedjünk a vereségek miatt, hiszen emberek vagyunk, s míg élünk mindig kell reméljünk. Szívből kívánom, hogy versenyzőink, csapataink győzelmeinek hatása ne legyen múlandó, s a sikertelenség mindig adjon erőt a csorba kiküszöbölésére. Mi szurkolók ehhez adjuk fradista szívünket, lelkesedésünket, s erőnkhöz képest anyagi támogatásunkat. Meg vagyok győződve, hogy ezzel jó ügyet, helyes célokat, s nemcsak a Ferencvárost, hanem az egyetemes magyar sportot is szolgáljuk. E gondolatok jegyében ajánlom az FTC sportolói 1985. évi eredményeiről szóló beszámolót mindazok figyelmébe és jóindulatába, akik életének mindennapjai a Fradi nélkül elképzelhetetlenek. Budapest, 1986. január hó Dr. Trethon Ferenc az FTC Baráti Kör elnöke 3
