Nagy Béla: 75 éves a Fradi-pálya. 1911-1986. Mesél az öreg (és az új) stadion (Budapest, 1986)
Hargitai Károly: Előszó
„Milyen más a Franzstadt-pálya.. ” Az 1918-as tavaszi jó eredmények ismét „feldobták” a Ferencvárost kedvelőket. A csapat imponáló hajrával, bravúros győzelmekkel megszerezte a bajnoki ezüstérmet. Az Üllői úti pálya, a közönség szerepe sem maradhatott ki a méltatásból : „Az Üllői úti pálya hangulata valahogy elüt a többi pesti pálya hangulatától. A Hungária úton például áthághatatlan hegyek választják el a közönséget a csapatoktól. Nincs köztük semmi közös. Érdeklődéssel, feszült figyelemmel kíséri a közönség az MTK játékát, de a szeretetének nem süt a melege. Milyen más a Franzstadt-pálya. Mintha delejes áram csapna ki az FTC csapatából, s ezernyi hajszálfinom drót kötné össze a közönséggel, úgy, olyan érzékenyen reagál a tribünök népe mindenre, ami a pályán történik. Ha unottan játszik az FTC, akkor álmosan bóbiskolnak körös-körül az emberek, s ha lendületbe jön a zöld-fehér csapat, mintha ezer ördög bújt volna a közönségbe, úgy szikráznak mindenfelé a szemek, s csupa kigyúlt, piros arc látható. Tíz percnyi út, egy ugrás választja csak el a két pályát egymástól, s mintha más és más bolygón volnánk. Ugyanazt a futballt játsszák a csapatok, de nem ugyanazzal a kedvvel, nem ugyanazzal a szívvel nézik őket. Sok mindent megmagyaráz az FTC-pályán honoló könnyebb és kedvesebb fajtájú hangulat. De sok meccset mentettek már meg az FTC-nek azok a bizonyos láthatatlan drótok. Mikor a közönség ezreiből pattan ki a mindenáron való győzni akarás delejes szikrája, s gyújtotta lángra az eddig aludttej módján játszó csapatot. De sok szép győzelem is született így... ” 1919-ben történt A Tanácsköztársaság ideje alatt egyetlen válogatott mérkőzést játszott nemzeti tizenegyünk: Magyarország-Ausztria 2-1. A mérkőzésre a mi Üllői úti stadionunkban került sor! „Gyönyörűséges tavaszi vasárnap van — szól a korabeli tudósítás szebb és kellemesebb az eddigieknél, amelyek elmúltak öt keserű esztendő alatt. Öt év óta ég a világ az átalakulások füzében, s e hosszú idő alatt a mi szegény jóságos, magyar népünknek hej de sokat kellett szenvedni... Délután két órakor már talpalatnyi hely sem akadt a tribünön, s még áradt, egyre dagadt az Üllői úti sporttelepre törekvő közönség folyama. S az özönlés ellenére is rend és példás fegyelem volt a pályán, ahol az újdonsült Vörös Őrségnek 250 főnyi kirendeltsége működött olyan tapintatosan és ügyesen, ahogy a lomtárba került rendőrség sohasem. Három órakor teljes volt a kép. A közönség, a 40 000 emberfej egyetlen zárt sövénnyé forrt össze. Fél négykor 16
