Nagy Béla: Fradival a Föld körül (Budapest, 1985)
két hordanak és elégedetten állapítják meg, hogy ezen a pályán ennyien még nem voltak. Az egész egyiptomi angol hadseregből válogatták össze a tizenegyet. Megállapodtak, hogy cserélni senkit sem lehet, még kapust sem. Fényképezés után elkezdődött a játék. A 12. percben Szed- lacsiktól Kohut kap egy labdát, aki feltartóztathatatlanul rohan le, majdnem a hatos vonalig. Innen, abból a bizonyos Kohut szögből élesen vágja a labdát a túlsó kapufának, melyről a háló másik sarkába pattan a gól. Ezután olyan gyönyörűen játszik a csapat, mint a túrán eddig még soha. Gyönyörűség nézni a csapatot. Technikájának minden szépsége érvényesül és néha szinte tehetetlenül megálltak az angolok és dühükben csak legyintettek a kezükkel, amint hatszor, nyolcszor is vándorolt lábról lábra a labda anélkül, hogy ők hozzányúlhattak volna. A kapu előtt azonban az első félidőben nem operált sikerrel és szerencsével a csatársor. A következő öt gól már a II. félidőben született. Az arabok önfeledten ünnepelték a Ferencvárost. Macska-egér harc folyt a pályán, az arabok gúnyosan nevettek, az angol tisztek pedig igyekeztek észrevétlenül eltűnni. Amint a bíró sípja a játék végét jelezte, az arabok viharosan ünnepelték a Ferencvárost. A két csapat tagjait terített asztal várta a klubház nagytermében. Hamarosan barátságos hangulat kerekedett, az angolok végtelen kedvességgel kínálgatták a fiúkat. Különösen Bukovit vették körül nagy rajongással és Jordan, a kitűnő bíró azzal a javaslattal állt elő, hogy Marci álljon be angol katonának. Bár nem tud angolul, mégis szívesen ott tartják és biztosítják, hogy nagyszerű dolga lesz. Komoly pénzt ígértek Bukovinák, Marcit azonban hiába csábították. Boldogan ült be mindenki a győzelem után az autókba és megkönnyebbülten emlegették itt is, ott is, hogy már csak egy meccs van hátra ... Visszavágás az „egyiptomi csapásért” Ferencváros—Egyiptom 4:1 A pályára menet rögtön szembetűnt, hogy ma sokkal nagyobb a forgalom, mint eddig bármelyik mérkőzésen volt. Rengeteg autó suhan át a Nílus hídján. A pálya előtt és odabent a szokásos színes kép. Piros fez a fejeken, arab tarkabarka öltözet mindenütt. Megállapítják, hogy Egyiptomban még soha nem volt ennyi ember mérkőzésen! Viharos tempóban kezdünk, a 10. percben már 2—0 az eredmény! A 23. percben egy jogtalan 11-es 2—1-re módosít. A fiúk arcán szinte lángol a düh, de nem szól senki. Sietve mennek a középkezdéshez. Mint oroszlánok, úgy vetik magukat a labdára. Kohut Vili száguld, mint a végzet. Kautzky csak elegánsan meglendíti a lábát és tovaszáll Vili felé a labda. Pontos a passz és a rohanó Kohut nagyot lendülő lába a levegőben kapja el. A szélső bal lába majdhogy kiszakad, a labda meg eltűnt a 63
