Nagy Béla: Fradisták fényképalbuma 1. Bordó bársonysapkában. Az FTC válogatott labdarúgói 1902-1984

61. GYETVAI LÁSZLÓ (1918)

A jó fizikai felépítésű játékost nagy lendület, kiismerhetetlen cselek, pontos beadások és veszélyes erőteljes lövések jellemezték. Hamar bekerült a válogatottba és úgy tűnt, hogy évekre elfoglalja a balszélső posztot. Súlyos térdsérülése miatt azonban korai visszavonulásra kényszerült. A válogatottban a Horvátország elleni mérkőzésen nyújtotta a legemlékezetesebb teljesítményét.

Válogatott mérkőzései:

1. 1938. december 7. Skócia 1-3

2. 1939. február 26. Hollandia 2-3 (1)

3. li939. március 16. Franciaország 2-2

4. 1939. március 19. Írország 2-2

5. 1939. április 2. Svájc 1-3

6. 1939. június 8. Olaszország 1-3

7. 1939. augusztus 27. Lengyelország 2-4

8. 1939. szeptember 24. Németország 5-1

9. 1940. május 2. Horvátország 1-0

10. 1940. május 19. Románia 2-0 (1)

11. 1940. szeptember 29. Jugoszlávia 0-0

12. 1940. október 6. Németország 2-2

13. 1940. december 1. Olaszország 1-1

14. 1940. december 8. Horvátország 1-1

15. 1941. március 23. Jugoszlávia 1-1 (1)

16. 1941. április 6. Németország 0-7

17. 1942. május 3. Németország 3-5

62. SÁROSI III BÉLA (1919)

Nem sokkal a Fradiban történt bemutatkozás után írtak róla:

„Ma még a felkelő csillag, de fél év múlva már ragyogóan fényes nap lehet a magyar futball egén.” A „kisebbik” Sárosi, a hatalmas termetű Béla hamarosan igazolta a várakozást és az egyik legjobb támadó fedezetté vált. Mindkét lábbal messziről is kitűnően rúgott, óriási bombáitól rettegtek a kapusok. A legemlékezetesebb teljesítményét 1939. november 12. nyújtotta: „Sárosi Béla volt a mezőny legjobbja! A közönséget főleg fejjátékával bűvölte el. Nagyobbakat fejelt, mint amekkorákat a jugoszláv hátvédek rúgtak. Igazi érdeme azonban az volt, hogy minden támadást megzavart, a középcsatárt pedig teljesen semlegesítette és ezzel a jugoszláv csatársor megbénításának fő részese volt.”

A válogatottban 1 gólt is rúgott, a berlini német—magyaron:

„A 44. percben Balogh Sárosi III-nak adja a labdát. Az ifjú középfedezet 28 méterre a kaputól hirtelen lövésre szánja el magát és nagy erővel küldött váratlan lövése pompásan száll a jobbkapufa mellett a hálóba. Az udvarias közönség meg is tapsolja a szép gólt...”

35