Nagy Béla: Fradi futballkönyv (Budapest, 1985)
Nosztalgiaséta
A CSEPELI STADION 1938. május 31-én volt az ünnepi kapavágás a stadion céljaira szánt telken. Ezt a hatalmas területet egy holland banktól vette meg a csepeli gyár igazgatója, Wahl Henrik. 1940 őszén már az új stadionban játszott a csepeli gárda. A Törekvést 6:l-re legyőzte, de az FTC első mérkőzése az új stadionban 6:2-es ferencvárosi sikerrel zárult. Ez volt egyébként az első FTC—Csepel bajnoki mérkőzés. NÉPSTADION Egy nemzeti stadion megépítésének a gondolata már az első világháború előtt felvetődött. A MOB Budapesten szeretett volna olimpiai játékokat rendezni, amihez nélkülözhetetlen lett volna a korszerű, nagy befogadóképességű stadion. Az akkori elképzelések szerint a Vérmezőn épült volna fel. (1795. május 20-án itt végezték ki a magyar jakobinus mozgalom öt vezetőjét. Ez időtől előbb a nép nyelvén, majd hivatalosan is Vérmező volt a neve.) I. Ferenc József a hadügyminisztérium ellenkezésére nem járult hozzá a tervhez. A húszas években a tervezett Nemzeti Stadion elhelyezésére több javaslatot is tettek. Szóba került a Lágymányos, a Szentendrei út és a Duna közötti terület, az Arany-hegy, az Óbuda-sziget és a Vizafogó dűlő. Végül a régi lóversenytér területét jelölték ki. A Népstadion terveinek elkészítésére 1948-ban kapott megbízást az állami tervezőintézet. A létesítmény 1949—1953 között épült meg a főváros XIV. kerületében. Az építmény 90 százaléka előregyártott elemekből készült el. Építéstervezője Dávid Károly, statikustervezője Gilyén Jenő volt. A Népstadion ünnepélyes felavátására 1953. augusztus 20-án került sor. A nézőtér mai befogadóképessége 78000 fő. A Népstadion déli főbejáratától nyílik az Ifjúság útja, amelyet két oldalról sportjelenete- ket ábrázoló 8—8 szoborcsoport — neves magyar szobrászművészek alkotásai — vesz közre. A szobrok egyébként alumíniumöntvények. Ami a Ferencváros Népstadion-beli mérkőzéseit illeti,’azok bizony szép számmal voltak. Éveken át, amíg a mai Fradi-pálya fel nem épült, az FTC-nek a Népstadion jelentette a hazai pályát. Most pedig emlékezzünk meg néhány híres pesti és budai épületről, természeti és építészeti nevezetességről. A fradisták mindenhol megfordultak. ISTVÁN FŐHERCEG SZÁLLÓ Ez a híres sarokház a mai Akadémia u. 1. szám alatt áll. 1835-ben épült, majd későbbi tulajdonosa Kasselik Ferenccel 1846-ban átalakította szállóvá. Itt 128
