Nagy Béla: Fradi futballkönyv (Budapest, 1985)
Nosztalgiaséta
N I Nosztalgia-séta Képzeletbeli sétára hívjuk kedves olvasóinkat, ferencvárosi barátainkat. Híres, vagy elfelejtett budapesti helyeket mutatunk be, olyanokat, ahol a fradisták az elmúlt évtizedek alatt megfordultak, azokkal valamilyen kapcsolatban voltak. „Sétánkat” hol is kezdhetnénk máshol, mint a IX. kerületben, ott, ahol az FTC megalakult. A FERENCVÁROS név 1792 óta létezik. A monarchia akkori uralkodójáról, I: Ferencről nevezték el a Kecskeméti kapun túli területet, ahol akkor még csak kertes települések voltak. A Ferencvárosi Torna Club megalakulását a Ferencvárosi Polgári Kör épületében, a Bakáts téren mondták ki. Ez a terület Fellner János telke volt, amelyet először Templom térnek hívtak. (Itt épült fel ugyanis a ferencvárosi plébániatemplom.) Tehát a Bakáts téren volt a Ferencvárosi Polgári Kör épülete (ma a IX. kerületi Tanács), ahol 1891-től a kerület társadalmi, politikai és kultúrális életét szervezték. Egyébként ez volt Magyarországon az első polgári kör, ahová nőt is felvettek tagnak! Az FTC hivatalos megalakulását 1899. május 3-án (szerdai nap volt) itt, a kerület akkori szívében mondták ki. Azért, hogy a kerület és a klub egymáshoz tartozásának még nagyobb hangsúlyt adjanak, az FTC címerében kilenc csíkot (5 zöld, 4 fehér) és a Bp. IX. kerület feliratot is elhelyezték. SOROKSÁRI ÚTI PÁLYA „Az FTC történetének első korszaka a Soroksári úti sporttelepre esik. A pályát keleten és nyugaton vasúti sínek határolták. Az államvasúti töltésen jéggyári kecskék legeltek, amelyek a footballtérre is rámerészkedtek. Kerítés kezdetben nem volt, a kimosott ingek a footballkapun száradtak. Az FTC csakhmar kinőtt a kültelki pálya kereteiből. Először a vicinális vasút részéről érkeztek panaszok. Vasárnaponként a délutáni vonat negyedórákat késett a sporttelep mellett ácsorgó publikum miatt. Néha egészen megakadt a közlekedés. A pályánál megállított vicinálist tribün gyanánt lepték el és a kocsik 122