Nagy Béla: Toldi Géza. A Fradi szív és szellem megtestesítője (Budapest, 1984)
A válogatottban a Déli pályaudvaron tiszteletedre énekelt Himnusz — füledbe csengett? — Mindig meghatottan álltam a Himnusz akkordjainál. Megfoghatatlan érzés kerített hatalmába akárhányszor hallottam. A hazától távol ez az érzés csak fokozódik. Azelőtt néhány ferencvárosi portyamérkőzés, majd KK mérkőzés előtt is játszották, énekelték a Himnuszt. A válogatottban pedig, szívemen a címeres bordó mezben mindig átszellemültem. Az ilyen ünnepélyes fogadtatásokat az ember soha nem feledi. Később évtizedes távoliét alatt már nem voltak ott a szurkolók, csak emlékük — és a szobánkban családunk Himnusz-éneke minden szilveszterkor elhangzott bárhol is éltünk a nagyvilágban. A Ferencváros KK-győztes labdarúgóinak tiszteletére a Gellért Szállóban 600 terítékes díszvacsorát rendeztek! Magyar zászlóval, Budapest zászlajával és a Ferencváros színeivel volt díszítve a Gellért Szálló hatalmas márvány-csarnoka. A kupola alatt, a főasztalon középen volt a Közép-Európai Kupa. Mindenki megcsodálhatta. . . „Hölgyek és férfiak estélyi ruhákban érkeznek. Korán jönnek a játékosok is, akik ajándéktárgyakat hoznak. Három művészi veretet készítettek a zöld-fehér játékosok. A veret egyik oldalát a KK díszíti, a másik oldalán a kupát hazahozó játékosok aláírása van bevésve. A veretek a három vezér, Springer Ferenc, Usetty Béla és MaiIIinger Béla részére készültek. Egy kis asztalra vannak kikészítve azok a díjak, amelyek a vacsora keretében kiosztásra kerülnek. A KK aranyérmet kapja: Háda, Tátrai, Korányi, Magda, Hámori, Polgár, Lázár, Táncos, Kiss, Sárosi, Toldi, Bíró, Kemény és Gyetvai. A felsoroltak megkapják a kupa kicsinyített mását is, de rajtuk kívül Jakab, Pósa és Székely is megkapja. A kupa kicsinyített másával lepik meg Kemenessy Sándort is. A két edző: Sándor József és Rauchmaul Emil pedig FTC-kővel díszített KK-aranygyűrűt kap emlékül. Nagyon érdekes ajándék vár Springer Ferenc dr. -ra. Az elnök részére a játékosok galvanizáltatták azt a labdát, amellyel a római mérkőzést megvívták. Mester Gyuri bácsi ügyei az ajándékokra. Nagy a forgalom, mindenki látni szeretné a sok drágaságot. Szinte karácsonyfa alá képzeli magát a néző a sok arany és ezüst kitüntetés láttán. Az embersereg egyre nő. Az érkezők egymásnak mondogatják: — Ilyen fényes díszvacsora még nem volt a magyar sportban! Kilenc órakor megszólal a hangosanbeszélő: mindenki szíveskedjen helyet foglalni. Kezdődik a vacsora. Kilenc óra után pár perccel felemelkedik az első szónok: Szendy Károly polgár- mester." A beszédek sora több alkalommal félbeszakította az ünnepi vacsorát, amelynek végén a vezetők és a játékosok átvehették a nagy siker emléktárgyait. Toldi Géza a kis ezüst kupát, annyi más emléktárggyal együtt 1979-ben az FTC múzeumának adományozta. . . 1937. április 25. Torino: Olaszország—Magyar- ország 2—0. „A 48. percben Toldi vinné a labdát, de Meazza beleugrik és a bőrszegek nyomát Toldi hiába mutatja a bírónak. Andreolo vigasztalja egy citromszelettel. . ." Toldi bosszúsan mondta a mérkőzés után az öltözőben: — Ennél gyengébb olasz csapat ellen még nem játszottunk. Két potyagól megpecsételte a sorsunkat. 1937. május 9. Hungária út: Magyarország—Jugoszlávia 1—1. Ezen a meccsen Toldi félidőben csereként került a csapatba. Már a cipőjét is levette, amikor a szünet végén közölték vele, hogy Teleki helyett a II. félidőben ő játszik. ,A magyar csapat élére — bármilyen furcsának is tűnik — Toldit kell állítanunk. Toldit, aki csak egy félidőt játszott. A pepecselő, tologató, lendületet nélkülöző támadósorba Toldi vitt élénkséget, lendületet súlyt és erőt. Ráadásul remek passzokat adott Titkosnak." 1937. május 23. üllői út: Magyarország- Ausztria 2—2. „Tolditól az első félidőben sok szépet láttunk. Ezúttal is jól látta el Titkost labdákkal. A kapu előtt és a mezőnyben is sokat vállalt magára. Szünet után „elmerült' a sáros, vizes pályán, szinte semmi sem sikerült neki. Dicséretreméltó türelemmel viselte az ellenfél szabálytalan támadásait." Furcsa dolog ez a válogatás. Turay helye például nem volt vitás. Es Turay gyengén játszott. Toldi helye pedig. . . Dietz kapitány csak vakargatta a fejét: — Még nevet sem tudok mondani, Zsengellér beteg, senki többet! Toldi? Hm. . . Toldi gyenge, nincs formában. Kövér és mintha az idegei sem lennének rendben. De nem volt más. így lett Toldi válogatott. Aztán jól játszott és — feltűnés nélkül. Nem reklamált és nem lehetett „felhúzni". Pompás passzokat adott Titkosnak és lőtt egy gólt! Toldi visszanyerte önbizalmát, átjutott a holtponton. Nagyszerű alkalom nyílt előtte és — Toldi megragadta az alkalmat, (Nemzeti Sport) Mindez a magyar-svájci mérkőzéssel kapcsolatban jelent meg a Nemzeti Sportban. . . 1937. november 14. üllői út: Magyarország—Svájc 2—0. „A második félidő 29. percében Toldi a közrefogott Sárosihoz küldi a labdát, Sárosi nem fogadja el a rosszkor érkező küldeményt visszairányítja Toldinak. Toldi 14 méterre a kaputól megvágja. A sáros labda kicsúszik Bizzozero kezéből, a kapufára esik, a 47 Toldi megragadta az alkalmat
