Nagy Béla: Toldi Géza. A Fradi szív és szellem megtestesítője (Budapest, 1984)
A válogatottban 1932. február 19. Kairó: Magyarország-Egyiptom 0—0. Az egyiptomiak lelkesen védekeztek és ellentámadásaikból még gólhelyzetük is adódott. Igaz, a találkozó utolsó perceiben Toldi eldönthette volna a mérkőzést, de óriási lövése a kapufán csattant. . . 1932. március 20. Prága: Magyarország-Csehszlo- vákia 3—1. „Toldi volt Cseh melletta támadósor legkiemelkedőbb embere. Nemcsak sudár alakja miatt, hanem elsősorban kemény, az első perctől az utolsóig tartó harcias játékmodora miatt is. A mezőnyben éppen úgy, mint Cseh nem állt meg, hanem bőségesen segített a csehszlovák támadások leszerelésével Gólja — amelyet az első tudósításban Turaynak „írtak" — így esett: a 71. percben Titkos szökik meg szépen, pompásan fut, aztán Turayhoz adja hátra a labdát. A center megvágja, de a lövése emberbe megy, s most ott pattog a 16-oson belül, pontosan a jobb kapufa mellett a hálóba teszi a labdát, 3—1." A magyar csapat ekkor győzött először Prágában! 1932. április 24. Bécs: Ausztria—Magyarország 8—2. „Szabadrúgást ítél a bíró ellenünk. Braun akarja lőni és amikor rúgja Toldi ugrik és kinyújtja feléje a lábát Az eset talpalásszerü, a tribünről igen csúnyának látszott, de a pályán ezúttal sem történt sérülés, mint ahogy nem történt az egész mérkőzés folyamán sem. A bíró azonban máris sípol és Lyka után Toldit is kiállítja!" Még az osztrák közönség is felhördült, hiszen túl szigorúnak tartotta az ítéletet. Emlékszel erre az esetre? — Hát hogyne! A bíróval egy év múlva Németországban találkoztam és ott megkérdeztem tőle, hogy a „sógorok" ellen miért állított ki? Azt felelte, hogy már nem tudja pontosan, és ne haragudjak... 1932. május 8. Hungária út: Magyarország—Olaszország 1—1 ,A játék elején kitűnt már Toldi nagyszerű lendülete, harcos kedve, küzdőképessége, amit nem bírt elviselni Pitto az olaszok fenegyereke anélkül, hogy durvaságokra, meg nem engedett tettekre ne ragadja magát. Toldit azonban nem tudta semmi elpusztítani. Végig a legjobb magyar csatár volt." Úgy tudom, ez nagyon emlékezetes meccs számodra. .. — A magyar válogatottban ekkor rúgtam az első tizenegyesem — és sajnos a másodikat is. Az első annak rendje, módja szerint bement. A másodikba már nem tudtam elég erőt adni (a mély sáros pályán kijátszottam magam) és nem is helyeztem eléggé. Combi kiütötte, még rárajtoltam, el is értem, de mellélőttem a kapusról kipattanó labdát. Pedig, ha ezt belövöm, az én gólommal verjük meg hosszú évek után először az olaszokat. . . Egyébként a második 11 -est nem akartam már rúgni, de a többiek visszamentek a saját kapunkhoz az ítélet után — így mit tehettem mást, odaáll tam. Vagy fél évig nagyon bántott a dolog, kedvte- len, lehangolt voltam. . . 1932. június 19. Bern: Svájc—Magyarország 3—1 A magyar játékosokról nem sok jót írtak az értékelésnél. Toldit sem hozsannázták. . . „Ezt a meccset a magyar csatársor vesztette el. Nincs lövőcsatárunk. Avar még próbálkozott az első félidőben, de mindent a kapusba lőtt. Tolditól azonban alig láttunk egyetlen szívhezszóló lövést. A mezőnyben még kielégített Toldi, de a kapu előtt egyáltalán nem." Hát, ilyen is volt. . . 1932. szeptember 18. Üllői út: Magyarország— Csehszlovákia 2—1. Toldi gólja a 78. percben született: „Cseh pár lépést tesz a labdával, keresztben előre passzol, Toldi nekibúsultan rámegy, s pontosan a 11-es helyéről jobb lábbal a bal sarokba vágja be a labdát, 1—1! A tribünön zúg a huj-huj hajrá, az arcokba visszatér az élet.” Toldi a mérkőzés után így nyilatkozott: — Ha nem üldöz bennünket a csehszlovák kapu előtt a balszerencse, akkor sok góllal nyerjük meg a meccset. Ennek a Planicskának ellenünk mindig a legjobb napja van... 1932. október 30. Hungária út: Magyarország—Németország 2-1 ,A belső trió határozottan csődöt mondott. Tu- rayn látható volt a betegeskedés hatása, egészen gyengén működött, A var sem volt jobb nála és Toldi sem boldogult semmivel." A néző kritikája is hasonló volt. — Milyen volt a válogatott mérkőzés? — Változatos. Hol az Avar, hol a Toldi hibázott.. . 22
