Nagy Béla: Futballévtizedek. 125 magyar-osztrák válogatott mérkőzés története (Budapest, 1984)
II. rész. A "Wunder-Manschafttól" a magyar "Aranycsapatig" 1923-1955
1948. május 2. Bécs, Práter stadion, 65 000 néző Vezette: Vloek (Csehszlovákia) AUSZTRIA—MAGYARORSZÁG 3-2 (1-1) G: Melchior, Wagner, Körner II, ill. Szusza, Deák Ausztria: Zeman — Kowanz, Happel — Miko- lasoh, Ocwirk, Brinek, — Melchior I, Wagner, Épp, Hahnemann, Körner II Cs: Wagner h. Stroh (34. perc), Zeman h. Pelikan (mindössze 1 percig!) Szövetségi kapitány: Frühwirth Csapatkapitány: Hahnemann Magyarország: Henni (FTC) — Rudas (FTC), Kispéter (FTC), Balogh (Újpest) — Bozsik (Kispest), Tagányi (SZAC) — Egresi (Újpest), Szusza (Újpest), Deák (FTC), Puskás (Kispest), Gőcze (Győr) Cs: Tagányi h. Rákosi (Csepel) (40. perc) Szövetségi kapitány: Gallowich Tibor Csapatkapitány: Szusza Ferenc A magyar csapat kétszer is megszerezte a vezetést, sőt a két góllövő még két kapufát is lőtt! Az osztrákok másodszor egy jogtalan tizenegyesből egyenlítettek, majd a befejezés előtt 6 perccel Henni kezéből egy összeütközés után kiesett a labda, amit az osztrákok az üres kapuba íveltek. Ennek ellenére így írtak a ferencvárosi kapusról: „Henni a kapuban élete legjobb formáját nyújtotta. Ö volt a mérkőzés hőse. A magas és lapos labdákat egyaránt biztosan fogta. Öklözései, közbelépései is mind nagyszerűen sikerültek. Óriási balszerencséje volt a harmadik gólnál.” Mint ahogy a magyar csapatnak is, hiszen legalább döntetlent érdemelt volna a válogatottunk. Az ünnepi vacsorán igen sok felszólaló volt, még az osztrák kultuszminiszter is szót kért. A magyar csapat nevében Hegyi Gyula beszélt: — A magyar csapat szíwel-lélekkel küzdött. Óriási balszerencsénk, hogy ez már harmadik mérkőzésünk, amikor az utolsó tíz percben vesztettünk — majd tréfásan hozzátette — javasolni fogom a FIFÁ-nak, hogy ezentúl nyolcvan percig tartson egy mérkőzés. Gallowich szövetségi kapitány közbeszólt: — Pesten javítani fogunk, nem baj, ha száz percig fog tartani a mérkőzés ... Ezután a magyar vezetőség kiosztotta az MLSZ ajándékait. Az osztrák szövetség egy ezüstserleget kapott, a játékvezetők egy-egy ezüstszelenoét, a játékosok pedig egy-egy rúd téli szalámit... 1948. október 3. Budapest, Megyeri út, 50 000 néző Vezette: Vicék (Csehszlovákia) MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 2-1 (2-1) G: Deák, Szusza ill. Melchior I Magyarország: Grosics (MATEOSZ) — Rudas (FTC), Börzsei (MTK), Balogh (Újpest) — Nagymarosi (Újpest), Zakariás (MATEOSZ) — Egresi (Újpest), Szusza Újpest), Deák (FTC), Hidegkúti (MTK), Bodola (MTK) Cs: Rudas h. Szűcs (Újpest) 1 percre! Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv Csapatkapitány: Szusza Ferenc Ausztria: Zeman — Kowanz, Happel — Miko- lasch, Ocwirk, Joksch — Melchior I, Wagner, Épp, Stroh, Stojaspal. Szövetségi kapitány: Walter Nausch Csapatkapitány: Stroh Mérkőzés előtti helyzetkép: Autón, autóbuszon, villamoson, kerékpáron, gyalog ömlött a nép a ragyogó tavaszias időben az újpesti stadion felé. Közben a nézőtéren szinte elviselhetetlenné válik a zsúfoltság. A Pest felé eső kapu mögötti körlépcsőn veszélyes hullámzás után, az emberhullámok áttörik a korlátot, egy sereg sérülés történik, a mentőknek is munkába kell állniuk. Többszáz ember a kapu mögött helyezkedik el, miközben a kapu mögötti padokat maga a közönség viszi át az állóhely előtti salakpályára. A közönség soraiban Dinnyés Lajos miniszterelnök, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Rajk László, Or- tutay Gyula, Ries István dr. miniszterek is láthatók. Aztán kifutnak a játékosok. Elöl a fehér mezes, fekete nadrágos osztrákok, utánuk a magyarok meggypiros mezben, fehér nadrágban. Mindegyik játékos kezében egy-egy csokor virág. A himnuszok után a két csapat szembeáll egymással a középvonalnál, a két kapitány üdvözli egymást. Fényképezés után megismétlik a már természetessé vált szokást, hogy a virágot minden játékos a pálya széléhez futva a közönség közé dobja. Aztán nagy hangzavarban megkezdődött a mérkőzés. Fél óra elteltével a magyar tizenegy már két pompás góllal vezetett. A 16. percben Szusza visszajátszotta a labdát Deákhoz, és a középcsatár nehéz szögből fordulásból, félmagasan a kapu 52