Nagy Béla: Futballévtizedek. 125 magyar-osztrák válogatott mérkőzés története (Budapest, 1984)

II. rész. A "Wunder-Manschafttól" a magyar "Aranycsapatig" 1923-1955

Ausztria, mint önálló állam megszűnt, a hitleri Németország bekebelezte ... „Vasárnap április 24.-én nem két ország, csak két város legjobb csapata mérkőzik majd a bécsi stadionban. Ez a hivatalos helyzet. Sportszempont­ból azonban kétség nem férhet ahhoz, hogy ez a vasárnapi mérkőzés még a 36. esztendeje folyó magyar—osztrák futballküzdelemhez tartozik. Le­het, hogy a régi nagy küzdelem véget ér 1938. április 24-én, de az egészen bizonyos, hogy ezen a mérkőzésen még a régi nagy ellenfelek találkoz­nak.” (Sporthírlap) A „Neues Wiener Journal” nagy cikkében meg- álapította, hogy a Bécs—Budapest találkozó sport­beli értéke ugyanaz, mint a magyar—osztrák mér­kőzéseké volt, hiszen például Bécs csapata a leg­erősebb együttes, amelyet osztrák futballistákból kiállítani lehet. Az osztrákok prémiuma is ugyan­annyi, mint a hagyományos osztrák—magyaro­kon ... A lap megállapítja: „a régi magyar—oszt­rák találkozók Bécs—Budapest mérkőzéseket ta­kartak, most pedig a Bécs—Budapest meccs ma­gyar—osztrák találkozónak számít.” Az .osztrákok így is számolták, hivatalos mérkő­zésnek tekintették ezt az 1938-ias találkozót. Az MLSZ állásfoglalása szerint „csak” városközi mér­kőzés volt... Nos ezen a találkozón szép magyar siker szüle­tett, és egy egyéni bravúr: Sárosi szerezte mind az öt magyar gólt! Gyurka óriási formában játszott, öt gólján kívül kapufákat is lőtt! Az izzó hangula­tú mérkőzésen egy újonc is bemutatkozott a csa­patban, Bíró II Mihály. Nagyszerűen helytállt, könnyed cselekkel játszotta át a híres Sestát, és lövésekkel is veszélyeztette az osztrák kaput. Sőt tulajdonképpen az ötödik gólt ő szerezte! Sárosi: — Az ötödik gólt tulajdonképpen Bíró lőtte, sze­rintem már benn volt a labda, csak éppen nem ítélte meg a játékvezető. Én csak a biztonság okáért vágtam be ... Bírónak ahogy ezzel a góllal, a válogatottsággal is balszerencséje volt. Soha többé nem került a nemzeti tizenegybe — ez a Práterbeli találkozó pedig nem számít válogatottságnak ... Így játszott ugyan a címeres mezben, de mégsem volt váloga­tott! 1945. augusztus 19. Budapest, Üllői út, 40 000 néző Vezette: Szigeti György MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 2-0 (2-0) G: Rudas, Zsengellér Magyarország: Csikós (FTC) — Rudas (FTC), Szűcs S. (Üjpest) — Bíró (MTK), Sárosi III (FTC), Lakat (FTC) — IllovsZky (Vasas), Szusza (Újpest), Mike (FTC), Zsengellér (Újpest), Egresi (Kispest) Szövetségi kapitány: Gallovich Tibor Csapatkapitány: Bíró Sándor Ausztria: Ploc — Bortoli, Sesta — Gernhardt, Ocwirk, Müller — Zischék, Decker, Fischer, Jeru­salem. Durek Szövetségi kapitány: Zankl dr. Csapatkapitány: Sesta A felszabadulás utáni első válogatott mérkőzést az Üllői úton rendezték. Hömpölygött a szurkolók áradata, és végül 40 000 ember zsúfolódott össze. Még a futópályán is ültek a szurkolók... Barcs Sándor mondott üdvözlő beszédet, majd a felcsat­tanó tapsot követően elindult a labda 90 perces út­jára. Jobban mondva csak 19 percre! Az történt ugyanis, hogy a 18. percben Sesta a 16-oson belül kézzel leütötte a labdát. A megítélt 11-esből Ru­das szerezte meg a magyar válogatott felszabadu­lás utáni első gólját. A középkezdést már nem ezzel a labdával végezték, mert a tizenegyest köve­tően kilyukadt... Érdekes, hogy a második ma­gyar gól után is labdát cseréltek — így ezen a mérkőzésen összesen 3 labdával játszottak! Há­rom labdával játszottak, de „csak” két gól szüle­tett. Íme a magyar válogatott első akciógólja: „A 32. percben Sárosi Béla labdájával Illovszky jól fut el, jól is ad középre, Sesta felugrik, de a magas labdát nem éri el, így az Zsengellér elé pat­tan. A balösszekötő nyugodtan lekezeli azt, s az ötösről nagy nyugalommal félmagasan a bal sa­rokba lő, 2-0!” A két gól mellé két nagy kimaradt gólhelyzetet is felidézünk: Gerhardt labdájával Zischel elfu­tott, beadását Decker (a későbbi szövetségi kapi­tány) közelről úgy bombázta kapura, hogy Csikós — igaz, nagy bravúrral — de menteni tudta. A legnagyobb magyar helyzet ezután néhány perccel maradt ki: Sárosi III—Szusza—Egresi volt a lab­da útja, a szélső a tisztán kiugró Mike elé tálalt, ő pedig az ötösről az égbe lőtte a labdát! A mérkőzés végén a magyarok között érthetően nagy volt az öröm. A csapatok ismét felsorakoztak és a találkozó emlékére Vörös János honvédelmi minisztertől egy-egy szép ezüstserleget kaptak. Vörös János honvédelmi miniszter: — Nem az eredmény, hanem a szép játék a fontos és ezt 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom