Nagy Béla: Futballévtizedek. 125 magyar-osztrák válogatott mérkőzés története (Budapest, 1984)
II. rész. A "Wunder-Manschafttól" a magyar "Aranycsapatig" 1923-1955
lettel érkezik, s bal belsővel élesen, védhetelenül lövi a léc alá a második magyar gólt. Hiden meg sem mozdulhatott, 2-1! A klasszikus szép „profigólt” dörgő ordítás fogadja ... A 80. percben Turay lövése után a hálóban táncolt a labda, de a bíró érvénytelenítette és szabadrúgást ítélt — a magyarok javára a taccsvonal mellől... A közönség az izgalmak hatására betódul a kapuk mellé, a partvonal mögé. A befejezés előtt négy perccel egy komer hozza a végzetet. A magyar védelem nem éri el a beadást, ZisChek viszont közvetlen közelről mellel (!) a kapuba sodorja a labdát, 2-2! Egy perc múlva P. Szabó Spitzhez játszik, aki kiugratja Avart. Avar ellenállhatatlanul ront előre. Gall löki, de aki elesik: Gall. Avar a 11-es pont táján az egyik bekken is átugrik, de elhúzzák a lábát. Ordító 11-es! De Avar nem esik el, hanem bukdácsolva lendül tovább. Hiden eléje vetődik. Avar — egyensúlyát vesztve — belefut és ő is felbukik. A labda Hi- dené, aki a labdára borul és mozdulatlan marad. A közönség a taocsvonalon áll, a hangulat fenyegető. Valaki berohan a pályára és a bíró előtt hadonászik. Hident közben kiviszik, helyére Platzer áll. S a játék megy tovább. Avar szabadrúgást rúg, Platzer vetődve véd, s egycsapásra vagy tizen veszik körül. Bauwens sietve fúj — szabadrúgás az osztrákok javára. Ezt még elrúgják, aztán vége a mérkőzésnek. Pillanatok alatt fekete lesz a poros pálya. Ezrek és ezrek futnak össze, s amíg sokan a csatakosan lihegő magyar játékosokat simogatják, ölelik, addig egy fenyegető, öklét rázó, kiáltozó csoport a bíró után veti magát. A bíró elé a pályára beszalad egy rendőrtiszt és néhány rendőr, aki bástyát von köréje, majd egyszerre kardot rántanak mind és a bíró a kardok védelme alá kerül. A szokásos jó hangulatú bankett ezúttal szintén izgatott légkörben folyt. Az egészen egyszerűen, minden ajándékozás nélkül megrendezett vacsorán elsőnek Fischer Mór szólalt fel, aki a vendégcsapat üdvözlése után finoman, de határozottan megmondta Bauwens dr.-nak, hogy bíráskodása nem volt jó, de mi szívesen elfelejtjük ezt és kérte, hogy Bauwens is felejtse el a meccs után történteket. Meisl emelkedett szólásra és szokott temperamentumával előadott beszédében igen éles kifejezésekkel támadt a magyar közönségre. Meisl beszéde kínos hangulatot teremtett a vacsora magyar résztvevői között, ennek a hangulatnak a megvilágítására álljon itt Máriássy dr. szövetségi kapitány nyilatkozata: — Ez a beszéd visszaélés a vendégjoggal. Én is elítélem a bíró inzultálását, de azt nem szabad agyonhallgatni, hogy Bauwens nagyon rosszul bíráskodott és mindennek tetejébe úgy, hogy az osztrákok végül megmenthettek egy fontos pontot maguknak. A közönség tüntetése ezúttal nem volt alaptalan. Hogy ilyen előzmények után Meisl jónak látta Bauwens dicsőítését és a közönség ócsárlá- sát, ez valóban felháborító. Mondani sem kell, hogy a vacsora hamarosan befejeződött és az osztrákok még az éjjeli vonattal hazautaztak Bécsbe. Ugyanazzal a vonattal utazott el Bauwens bíró is ... Ezután 6 évig nem vezetett a magyar válogatottnak meccset! A HETVENEDIK... „Vasárnap hetvenedszer ütközik meg egymással a magyar és az osztrák válogatott csapat és ez világrekordot jelent, mert még Anglia, a játék szülőhazája sem tud ilyen rekordsorozatot felmutatni. Pedig Angüa jó húsz évvel hamarabb kezdett válogatott mérkőzéseket játszani. Persze Anglia senkivel sem játszott évente kétszer, sőt néha többször is. A jubileum jegyében folyt le tehát a vasárnapi találkozás.” 1932. április 24. Bécs, Hohe Warte, 62 000 néző. Vezette: Birlem (Németország). AUSZTRIA—MAGYARORSZÁG 8-2 (4-2) G: Schall 4, Sindelar 3, Gschweidl, ill. Cseh II 2. Ausztria: Hiden — Schramseis, Blum — Braun, Hoffmann, Nausch — Zischek, Gschweidl, Sindelar, Schall, Vogel. Szövetségi kapitány: Meisl Hugo. Csapatkapitány: Blum. Magyarország: Szabó (Hungária) — Takács I (Ferencváros), Mándi (Hungária) — Lyka (Ferencváros), Kalmár (Hungária), Lázár (Ferencváros) — Závodi (MÁVAG), Cseh II (Hungária), Turay (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Kohut (Ferencváros). 37
