Nagy Béla: Futballévtizedek. 125 magyar-osztrák válogatott mérkőzés története (Budapest, 1984)
II. rész. A "Wunder-Manschafttól" a magyar "Aranycsapatig" 1923-1955
Cs: Kurz helyett Höss a 30. percben. Szövetségi kapitány: Meisl Hugo. Cs a pa tka pi tány: Scheuer. A magyar csapat 4 éves szünet után győzött az osztrák válogatott ellen! „A közönség, amely nem várta, hanem követelte a győzelmet, rendkívül ideges volt az egész mérkőzés alatt. Különösen a halfsor munkáját figyelte kritikus szemmel és hellyel-közzel indulatosan kiabálta be a pályára a gyengélkedő Kiéber nevét. Kertész II neve is közszájon forgott, őt magasztalta minden ember, s amikor a csapatok levonultak, vállaira kapta a közönség, s diadalmenetben vitte az öltözőibe.” Ezúttal két magyar nyilatkozatot idézünk: Kiss Gyula szövetségi kapitány: — Ügy érzem magam, mint egy rossz színházi előadás után. Nem elégített ki. Kertész II csapatkapitány: — Ez a meccs is megmutatta, hogy nem kell félni az újoncoktól. Ami engem illet, azt hiszem, tűrhetően játszottam. Még sem vagyok az a „kivénült csatár”, aminek nyolc évvel ezelőtt már elneveztek. * * * Hangulatképek a mérkőzés szünetéről és az esti bankettről: Négy tartaléka volt vasárnap a magyar válogatott csapatnak: Rokken, Senkey, Leitner, és Winkler II. A derék tartalékok játékra készen, dresszben heverésztek a magyar kapu mögötti fűszőnyegen s lesték a percet, nem kerül-e sor reájuk? Hát nem került. Egyszer volt erre csak kilátás, akkor, amikor Jeszmást telibe érte egy helyezett osztrák rúgás. A játékos elterült a földön s a segítségére sietők között ott volt Winkler is megnézni, lesz-e szükség reá. Nem volt reá szükség, mert Jeszmás talpraállt, s Winkler bánatosan andalgott vissza a kapu mögé. « * » Fényes bankettet adott az MLSZ a győzelem és a 70 millió koronás bevétel örömére. Elsorolni is élvezet, hogy volt csirkeaprólék leves, töltött tojás, csirkesült, túrós és almás rétes, szőlő, szilva, feketekávé, továbbá sör, bor tetszés szerinti mértékben. A hangulat mégis fagyos volt — az osztrákok részéről. Csak vacsora végén derültek fel a kedélyek, amikor a magyar bor győztesen került ki abból a párviadalból, amelyet a bánatos osztrák hangulattal vacsora alatt folytatott. Minden osztrák játékos, de még az expedíció civil tagjai is, kis élelmiszercsomagot kaptak emlékül az MLSZ-től. Fischer Mór, az udvariasságáról közismert nemzetközi előadó kijárta a Nyugati-pályaudvar főnökségénél, hogy az osztrákok a közönség előtt ülhettek be a vonatba vámvizsgálat nélkül. El is helyezkedett kényelmesen mindenki. Aztán vitték a csomagokat — no meg a két gólt a császár- városba ... 1924. május 4. Budapest, Hungária út, 40 000 néző. Vezette: Björklund (Svédország). MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 2-2 (1-0) G: Eisenhoffer 2, ill. Horváth, Wiesner. Magyarország: Fehér (MAC) — Fogl II (UTE), Mándi (MTK) — Tóth (KAOE), Orth (MTK), Blum (FTC) — Braun (MTK), Molnár (MTK), Opata (MTK), Eisenhoffer (FTC), Jeny (MTK). Szövetségi kapitány: Kiss Gyula. Csapatkapitány: Blum Zoltán. Ausztria: Ostricek — Rainer, Regnard — Kurz, Brandstatter, Ludwig — Seidl. Gschweidl, Höss, Hofbauer, Wieser. Csere: Höss helyett Horváth (13. perc). Szövetségi kapitány: Meisl Hugo. Csapatkapitány: Brandstatter. Hiába volt a jegyek óriási ára, s hiába a hatalmas nézőtér, még nagyon sokaknak nem jutott jegy az óriási érdeklődéssel várt mérkőzésre. Kétszeres, háromszoros áron keltek el a belépők, sőt megesett az is, hegy egy páholyülésért félmilliót adtak! Az öltözőben gyülekeztek a játékosok. Az éppen érkező Blum széles mosollyal szólt a többiekhez: — Annyian vannak, hogy már nem lesz helyünk, hol játszani. Ügy hallom, a félpályát is kiadják, annyi a néző __ K iss Gyula érkezik Fehér kapussal. — Fiúk! Mindaz, amit Fehérről híreszteltek, alávaló hazugság! (Egy Keresztes nevű mérnök telefonálta, hogy ne is várják a kapust, mert részegen fekszik a Gregorits-féle vendéglőben ... Akkor is voltak vicces emberek__) M ár készen áll a csapat a kivonuláshoz, amikor Hajós Alfréd középre áll és kiemelve a mérkőzés 26
