Nagy Béla: Futballévtizedek. 125 magyar-osztrák válogatott mérkőzés története (Budapest, 1984)
I. rész. Régen volt de igaz volt… Két évtized mérkőzései "dióhéjban" 1902-1922
nár (MAC), Kelemen B. (MAC), Schlosser (FTC), Borbás (FTC). Szövetségi kapitány: Herczog Ede. A Sporthírlap különvonatot szervezett a bécsi mérkőzésre! A különvonat 400 utasa nemcsak a magyarok gyenge játékán szomorkodott, hanem ráadásul a szakadó esőben bőrig ázott. .. Ezen a napon Schlosser, a kedvenc sem remekelt: tizenegyesét a kapus kivédte, szögletre ütötte! Az is igaz, hogy a tizenegyest Bodnár „harcolta” ki egy műeséssel, de hát ha a bíró megadta, jó lett volna belőni. Lőni ezen a sáros pályán csak Bodnár lőtt. Már mindjárt a meccs elején Károly labdájával kitört és máris mozgott Müller kapus hálója. .. Sajnos csak egyszer — vezető gólunkat ugyanis három osztrák találat követte ... 1911. november 5. Budapest, Üllői út, 18 000 néző. Vezette: Dewitt (Anglia). MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 2-0 (1-0) WÁGNER-SERLEG G: Bodnár, Koródi. Magyarország: Domonkos (MTK) — Rumbold (FTC), Szendrő (BTC) — Bíró Gy. (MTK) Bródy (FTC), Payer (FTC) — Sebestyén (MTK), Bodnár (MAC), Koródi (FTC), Schlosser (FTC), Borbás (FTC). Szövetségi kapitány: Herczog Ede. Ausztria: Müller — Krojer, F. Tekusch — K Tekusch, Kurpiel, Wackenreuther — Hussak, Kahn, Studnicka, Neumann, Meiringer. Az osztrák labdarúgó szövetség egyik megalapítója, az osztrák válogatott fiatalon elhunyt egykori kapusa, a Budapesten magyar egyesületben (BTC) is hónapokon át szerepelt Wagner Rudolf emlékére alapított időleges vándordíj első mérkőzése. A vándordíját az nyeri, aki hat magyar—osztrák mérkőzésen több pontot szerez. Ez volt az új Üllői úti pályán az első válogatott mérkőzés! Az óriási publikum a találkozó előtt nagy ünneplésben részesítette a jubiláló Schlosser Imrét. Kárpáti Béla, az MLSZ elnöke üdvözölte a 25. válogatottságához érkező Slózit és egy nagy babérkoszorút adott át a jubilánsnak. A babérkoszorú nemzetiszínű selyemszalagjára ezt írták: „Az MLSZ — Schlosser Imrének — a magyar labdarúgás büeszkeségének.” A népes szurkolósereg sokáig izgulhatott a mérkőzés kimenetele miatt, hiszen a mieink csak közepes teljesítményt nyújtottak. Még szerencse, hogy az osztrákok kihagytak egy tizenegyest, és így végül a magyarok felülkeredtek. Nemzeti tizenegyünk tehát győzelemmel avatta az Üllői úti pályát... 1912. május 5. Bécs, Hohe Warte, 15 000 néző. Vezette: Howcroft (Anglia). MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 1-1 (1-0) WAGNER SERLEG G: Bodnár, illetve Fischera. Magyarország: Domonkos (MTK) — Rumbold (FTC), Payer (FTC) — Vágó (MTK), Károly (BAK), Kertész III (MTK) — Sebestyén (MTK), Bodnár (MAC), Kertész I (MTK), Schlosser (FTC), Borbás (FTC). Szövetségi kapitány: Herczog Ede. Ausztria: Noll — Graubart, F, Tekusch — Weber, Braunsteiner, K. Tekusch — Kohn, Merz, Studnicka, Fischera, Andres. Az érdekes, izgalmas mérkőzésről nem kevésbé érdekes nyelvezetű tudósítást találtunk, ízelítőül a magyar gól tolmácsolása: „A szabadrúgást Károly visszaröppenti nagy veszedelmére az osztrák kapunak, mely most ugyancsak bajba jut. Noll két ízben ment, de a felszabadító rúgás megint Károlyon akad meg, aki Borbáshoz küldi a labdát. Borbás egész a kapuvonalig lefut, s bár Graunart a nyakán van, centerez. Bodnár eléri és öt méterről a kapuba lő, 1-0.” Bár végigtámadtuk az egész első félidőt, nem sikerült újabb gólt szerezni. Aztán később jött az osztrák nyomás, ezt viszont Domonkos remeklése hárította. Egészen a II. félidő 43. percéig Fischera bombájával szemben ő is tehetetlen volt. Az utolsó percben Bodnárnak még volt egy lehetősége, de a védők feltartották — a bírói síp pedig néma maradt. A Sporthírlap különvonatával felutazó magyar szurkolók viszont nem voltak némák, tüntettek — de hiába, maradt az 1-1-es eredmény. 1912. július 5. Stockholm, Rasunda stadion, 5000 néző. Vezette: Willing (Hollandia). MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 3-0 (1-0) Olimpiai bajnokság, vigaszdíj döntő. G: Schlosser, Pataki, Bodnár. 14
