Nagy Béla: Nosztalgia napló 1-3. A Fradi műsorlap különkiadása
Nosztalgia napló 3. A Fradi Műsorlap nyári különkiadása
mindkétszer Sarlós is tagja volt. Pályafutása alatt 14 magyar bajnoki aranyérmet nyert. A legtöbbet a nyolcasban. Az FTC örökös bajnoka, napjainkban is az egyesületben tevékenykedik. Módszertani vezető. SÁROSI (STEFANCSICS) III BÉLA Egy évtizeden át küzdött a zöld—fehér színekért. 326 mérkőzésen szerepelt, 93 gólt lőtt. Három bajnok és három Magyar Kupa győztes csapat tagja volt. A válogatottban 25 alkalommal kapott lehetőséget. Az FTC örökös bajnoka. Pályafutását Olaszországban fejezte be, napjainkban Spanyolországban él. SÁROSI (STEFANCSICS) GYÖRGY DR Minden idők leghíresebb magyar játékosai közé tartozik. 1931-től 1948-ig játszott és mindmáig megdönthetetlen rekordokat állított fel. 639 mérkőzésen szerepelt és 633 gólt szerzett! Gólkirály volt 1936- ban (36 gól), 1940-ben (23), és 1941-ben (29). Öt ferencvárosi bajnok és Magyar Kupa győztes csapat tagja! Az 1937-es KK elsőség aktív részese a kupagyőztes csapat kapitánya! 1937-ben Közép-Európa válogatott, összesen 61 szeres magyar válogatott. Világbajnoki ezüstérmes és világhírű labdarúgó. Az FTC örökös bajnoka, aki még játékosként az FTC titkára is volt. Pályafutását Olaszországban fejezte be, ott edzősködött, jelenleg is Genovában él. SCHLOSSER IMRE A magyar labdarúgás első évtizedének leghíresebb játékosa. Az FTC-ben 345 mérkőzésen szerepelt és 481 gólt lőtt! Hét bajnokcsapat, hat kupagyőztes csapat tagja. Hétszer volt gólkirály! A válogatottban 68 alkalommal szerepelt. Első és utolsó válogatottsága között 21 év telt el! Egyesületei: 1906—1915: FTC, 1916—1921: MTK, 1922: Vívó és Atlétikai Club — itt már edző volt! 1923-ban a Kamraterna edzője. 1924— 1925: a Wisla Krakkó edzője. 1925: Wiener AC — ismét játékos! 1926 augusztusától 1927 júliusig: Ferencvárosnál játékos. 1927 őszén: Budai 11-nél edző és játékos. Búcsúmérkőzése 1928. júniusában volt az I. és a II. liga csapatai között. A későbbi években a Ferencváros kétszer is rendezett részére búcsúmeccseket . . . SCHWALM BÉLA A hatvanas években népszerű ferencvárosi jégkoron- gozó. Tagja volt az FTC 1961-es, 1962-es, 1964-es és 1967-es bajnokcsapatának, amelyben tucatszám ütötte a gólokat. Ebben az időszakban állandó tagja a válogatottnak is. Klubtársaival (Raffa, Balogh, Jakabházy) az 1964-es téli olimpiára is beválogatták. 1962 és 1969 között 44 alkalommal játszott a válogatottban. SIMON ATTILA Népszerű futónk a hatvanas évek elején nagy sikerrel versenyzett. A 3000 m-es akadályfutásban és a mezei versenyeken szerzett bajnoki előségeket. 1960—1964 között tizenegyszer volt válogatott, kiutazott a római és a tokiói olimpiára is. 1962-ben az EB-n a 3000 m-es akadályfutásban az 5. helyen végzett. SIMON LÁSZLÓ Több, mint egy évtizeden át az FTC jégkorongozója volt. Már az 1955-ös bajnokcsapatban is szerepelt — és még az 1967-es gárdában is ott volt! A magyar válogatottban 1953 és 1962 között 12 alkalommal kapott helyett. Az FTC örökös bajnoka. SOM FERENC Az FTC válogatott kézilabdázója a sportág egyik legjobbja volt. 1956-tól 1962-ig 39 alkalommal volt válogatott. Az 1958-as VB-n a góllövőlista 3. helyezettje! Kiváló irányító, védekező és befejező játékos. Játszott nagypályán, kispályán, salakon, teremben. Visszavonulása után a férfi csapat edzője, majd módszertani vezető. A hetvenes évek elején az FTC elnök helyettese, titkára volt. A klub örökös bajnoka. SÓS KÁROLY A Kinizsi korszak közepén került az egyesülethez. Labdarúgócsapatunk az ő edzősége idején állt talpra. A világhírű Honvéd és Vörös Lobogó mögé a 3. helyre hozta fel a tehetségesbe tapasztalatlan gárdát. Sós Károly 1953-tól 1957 januárjáig volt az edző, és nálunk 137 mérkőzésen ült a kispadon. Későbbi edzői sikereit — mint szövetségi kapitány — az NDK válogatottjánál aratta. SPRINGER FERENC DR Az FTC alapító elnöke, a klub legendás vezéralakja. 1899. május 3-tól 1920. október 31-ig — haláláig! — állt az FTC élén! Springer Ferenc ügyvéd volt, majd 1893-tól országgyűlési képviselő. Tekintélyét az FTC érdekében mindenhol latbavetette. Nagy szerepet vállalt az Üllői úti pálya létrehozásában. Az MLSZ megalakulását is támogatta, a sportügyeket mindenhol felkarolta. Emlékére az Üllői úti pályán 1923-ban szobrot emeltek, amelyet az új stadionban ismét felállítottak.
