Nagy Béla: Nosztalgia napló 1-3. A Fradi műsorlap különkiadása

Nosztalgia napló 3. A Fradi Műsorlap nyári különkiadása

186 MÁRCIUS 30. Autóbuszos városnézésünk során a legnagyobb érdek­lődés az olimpiai stadiont és környékét kísérte. A szikrázó napsütésben egy modern csodát láttunk. A különféle sportágak csarnokai impozánsak, a labda­rúgó stadion pedig egyenesen mesés. A bejáratnál csak 1 márka (17,— Ft) lefizetése mellett lehet az üres stadiont megnézni! De feltétlenül érdemes. Néhányan — egy körbefutó szerpentinen — az egész stadionon végigmentünk. Ahogy emelkedik, fedett helyre kerül a néző és mindenhonnan nagyszerű a pályára a rálátás. Egyébként a talajt, a füvet egész télen át alulról fűtik .. . Az olimpiai „faluban" minden épület építészeti remekmű. A stadiontól mindössze egyetlen gyalogos hídon át, eljuthatnak a sportolók szálláshelyükre. A környék igazán méltó a XX. század építészeti és kertészeti kultúrájához. München műemlékei, egész napra bőséges látnivalóval szolgáltak. Amikor pedig elfáradtunk, egy-egy korsó barna sör után, ismét erőre kaptunk . . . MÁRCIUS 31. Az utolsó napi program: München—Salzburg—Bécs— Budapest volt. Hajnalban indultunk, a buszon regge­liztünk, s már a korareggeli órákban Salzburgba értünk. Európa egyik legszebb városának ,,villám­megtekintésé" után már száguldtunk Bécs felé. A szokásos ismertető az utolsó napon sem marad­hatott el: SALZBURG 1959.: Austria Salzburg— FTC 3:2 Az ifjú Albert Flórián így emlékezett naplójában: Mindössze 18 órát tartózkodtunk a hóval fedett alpesi jellegű városban. Éjfélkor érkeztünk, másnap délelőtt 10 órakor keltünk, fél 2-kor játszottunk, s este 7 órakor már utaztunk vissza. Játékosokban és erőben is eléggé megfogyatkozva — mivel öten sérültek meg a Rapid ellen — kezdtük a mérkőzést. Ki is használta ezt ellenfelünk, 2:0-as vezetést szerzett. Ezt kiegyenlítettük és a játék képe körülbelül azt mutatta ekkor, hogy nyerni tudunk. A játék­vezető azonban „nem tartott velünk". Megadott egy óriási lesgólt, előnyüket az osztrákok minden­képpen meg akarták tartani, s így az utolsó 15 perc minden volt, csak nem labdarúgás. Láthatott ekkor a közönség rugdosódó, vitatkozó, lökdösődő jelene­teket. Különösen Probst az osztrák labdarúgás fene­gyereke érezte jól magát, s „kitűnően alakított". Kiütötte Némethet, jajgatott, rugdosott, sárral dobá­lózott. Őszintén meg kell mondanom, én is elvesz­tettem a fejem. Németh kiütése után, miután már engem is eléggé megrugdostak, sőt ököllel is meg­ütöttek, odafutottam a játékvezetőhöz és azt mond­tam neki: svindler. Megérdemeltem a kiállítást, nem is tiltakoztam, de már a következő percben szégyen­keztem. Ekkor állítottak ki életemben először. 1981.: FTC—Austria Salzburg 2:0 Az Ausztriában edzőtáborozó FTC első komoly felkészülési mérkőzését Salzburgban játszotta. A 66 percben Murai szerezte meg a vezetést. Ezután éle sedett a küzdelem — Majort a 77. percben után rúgásért kiállították! — A Fradi 10 emberrel is győzn tudott, méghozzá tovább növelte előnyét: a 88 percben ugyanis Szokolai talált a kapuba. Remél hetőleg a következő salzburgi mérkőzéseken a gól lövés és nem a kiállítások folytatódnak. BÉCS Az FTC a külföldi városok közül Bécsben szerepelt a legtöbbet. Minden idők ferencvárosi játékosai összesen 77 mérkőzésen léptek Bécsben pályára! Ismertetem, hogy melyik csapattal hányszor talál­koztunk: Rapid — 23 mérkőzés! Valamennyi külföldi csapat közül a Rapiddal játszottunk a legtöbb mérkőzést. Volt olyan év, hogy háromszor-négyszer is találkoz­tunk a bécsi zöld—fehérekkel! Austria — 12 mérkőzés, Wiener AC — 11, Wiener SC — 6, Vienna és Admira 4-4, Cricketer — 3. Két­szer játszottunk Bécsben a Wacker, a Hakoah, és a Simmering ellen. Egyszer a Germania, Rudolfshügel és a Floridsdorf ellen. Ezek a mérkőzések a Hohe Warte és a régi Rapid pálya hírhedt katlanjaiban vol­tak többnyire. A Práter stadion 1931-ben Otto Erich Schweizer tervei szerint épült, 13 000 ülőhellyel. 1960-ban oly módon alakították át, hogy immáron 90 ezer néző befogadására alkalmas. A stadion és a Duna közötti szakaszon kerékpáros pálya és atlétikai pavilon is van. A Práterben uszoda, golfpálya és ter­mészetesen sok szép sétapark áll a bécsiek rendel­kezésére. Ezek a sétaparkok régen nem mindig „sétamérkő­zések" tanúi voltak. 1928-ban például olyan ellen­séges hangulat uralkodott a Ferencváros—Rapid KK döntő idején Bécsben, hogy a mieink a kupát nem is a pályán, hanem a Rapid-pálya szertárában, egy fészer jellegű huzatos helyen vehették át. A tömeg sok osztrák—magyar válogatott mérkőzés után is tünte­tett, hol a bíró, hol a magyar csapat játéka, kemé­nyebb küzdőszelleme miatt. A bécsiek tagadhatatlan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom