Nagy Béla: Nosztalgia napló 1-3. A Fradi műsorlap különkiadása

Nosztalgia napló 3. A Fradi Műsorlap nyári különkiadása

1982 telén foglalkoztatott először a gondolat, hogy az FTC Sporttörténeti stúdió tagjai részére egy örökké emlékezetes, tartalmas külföldi utazást kel­lene szervezni. Az FTC elnöksége, majd a Cooptourist „Fradi referense" Horváth Jenő gazdasági igazgató egyetértése után a konkrét tervek is előtérbe kerültek. Először egy jugoszláv—görög útra gondoltunk — vég­cél: az ókori Olimpia! Sporttörténeti stúdiósoknak szebb-jobb úticél aligha elképzelhető. Aztán ahogy a szúrkolókkal beszélgettünk, úgy döntöttünk Görög­ország maradjon egy olimpiai évre — most inkább „nézzünk szét" Európában. Az atlasz fölé hajolva napokon át nézegettem, jelölgettem a szóba jöhető országokat, városokat, na és a Fradival kapcsolatos helyhez kötődő eseményeket. Az első útvonal: Bécs, Práter stadion, München olimpiai stadion és falu, Strasbourg-, Luxemburg: a Magyarország—Luxem­burg EB selejtező, Reims, Párizs, Marseille. Ezután végig a francia majd az olasz Riviera városain át Milánóba, a San Siro stadionba. Az utolsó nap Velen­cében, majd hazautazás Jugoszlávián át Budapestre. (Eredetileg még Svájc is a programban szerepelt, de ez a kitérő már nagyon zsúfolttá tette volna a prog­ramot.) így is hirdettük meg az utat és a szépszámú jelent­kezők láttán hamar eldőlt: Égenhoffer Judit a Coop­tourist főmunkatársa lefoglalhatja a szállásokat, szervezheti a programokat. Aztán mégis változások történtek. A bajnoki sorsolás megváltoztatása miatt módosítani kellet elképzeléseinken. Amennyiben az ,,örökrangadót" látni akarjuk — márpedig a sport­történeti stúdiósoknak illik ott lenni a jubileumi Fradi—MTK-n (80 éve volt az elsői), csak egy meg­oldást választhattunk. Az egész útvonalat felcserél­jük — nem Bécsben, hanem Velencében kezdjük prog­ramunkat. így látjuk majd a luxemburgi válogatott meccset is és időben hazaérünk az örökrangadóra. A változtatást egyetlen hang nélkül fogadta a „tagság". A létszám közben egészségügyi okok, hivatalos ki­küldetés, útlevél probléma miatt alaposan lecsökkent — így az indulás reggelén 24-en jelentkezhettek az FTC klubháznál. 1983. MÁRCIUS 19. Hajnali 5 órára hirdettük a gyülekezőt, hiszen az első napon 800 km-es út előtt álltunk. Még egyet szippan­tottunk az Üllői úti pálya harmatos füvéből, még egy fotózás stílszerűen a stadion kezdőkörében, majd 520-kor elindultunk kéthetes túránkra. Az ilyenkor szokásos üdvözlések, bemutatások következtek. A Cooptourist három nyelven beszélő, rutinos idegenvezetőjét Schopp Erzsébetet küldte erre az útra, míg buszunkat Horváth István az utazási iroda legrégebbi sofőrje vezette. Jómagam az FTC nevében üdvözöltem a stúdiósokat, hozzátartozóikat. Az FTC sporttörténeti stúdió útjain hagyományos, hogy az indulást követően felidézem, hogy mi történt réges-régen azon a napon, amelyen éppen utazunk. Nos, ezúttal is így történt: az FTC történetének első negyedszázadából gyűjtöttem össze mondan­dómat. 1899. MÁRCIUS 19. Az FTC majdani alakulásáról még csak néhányan tudtak, jobbára azok akik az alakuló közgyűlésre előkészületeket és taggyűjtő munkát végeztek. A BTC — az első magyar futballcsapat — azonban ekkor már javában játszott. Ezen a napon Bécsben vendégszerepeitek és 1:1-es döntetlent értek el a Cricketerek gárdájával. 1900. MÁRCIUS 19. Nagyban folytak az előkészületek az első, a bemu­tatkozó futballmérzőkésünkre. Budapest másik szélső kerületének csapatát, a szintén ifjú sportegyesületet az Óbudai Torna Egyletet hívták ki a mieink. Ezek­ben a napokban már készen állt az FTC első pályája, amelyet a Soroksári úton hoztak létre. Mai szemmel nézve kezdetleges, földes pálya volt, amelyet egyik oldalon a vasúti töltés övezett. A találékony „ősfradisták" fa lócákat építettek a töltés oldalába, és egy vízvezeték szerelő szur­kolónk még csapot is szerkesztett, hogy a nyári hó­napokban legyen mivel a sört lehűteni ... A pálya- avatón az óbudaiak hűtötték le a kedélyeket: 1:0-ra legyőzték a mieinket. 1901. MÁRCIUS 19. Jó kedv uralkodott a ferencvárosi körökben. Az FTC az előző napon 7:0-ra győzött a Magyar FC ellen. Mint a lapokban írták „e vereségbe a legyőzött fél is belenyugodhatik, mert nem szabad felednie, hogy a ferencvárosiak csapata tavaly is jó volt, az idén pedig még tovább javult. Mindkét csapat egyformán finom játékot mutatott be, ezt bizonyítja az is, hogy a bíró­nak egyszer sem kellett durva játék miatt játékost lefütyülni, továbbá, hogy a sima kavicsos pályán egyetlen elesés sem történt." 1902. MÁRCIUS 19. Nagyban folytak az előkészületek a Condor KE Buda­pest—Bécs közötti kerékpáros versenyére. A szerve­zők maguk is végigkerékpározták az útvonalat, hogy pontos térképpel és tapasztalatokkal szolgáljanak a versenyzőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom