Nagy Béla: MLSZ kiskönyvtár 3. Az ezüstlabdától az MNK-ig (Budapest, 1981)

A magyar labdarúgás még gyermekcipőben járt, de a vezetők is érezték, hogy a bajnoki küzdelmek mellett egy másfajta mérkőzéssorozat is szükséges. Polonyi Géza országgyűlési képviselő nagy összeget ajánlott fel erre a célra. Paár János tervei alapján Fábry János műötvös készítette el az első magyar labdarúgó vándordíját, az Ezüstlabdát. A mester igen szép munkát végzett, s a díszes trófeáért megindulhatott a küzdelem. Az MLSZ fennhatósága alatt bizottságot hoztak létre, amelynek az első évben — 1903-ban — dr. Dáni Vilmos volt az elnöke. Ez a testület volt Magyarországon az első vándordíj bizottság! A mérkőzéseket kieséses alapon rendezték, a kiírás szerint az a csapat nyeri végleg az Ezüstlabdát, amely háromszor egymás után, vagy sorrend nélkül ötször győz a döntőben. A vándordíj születését a Nemzeti Sport hasábjain is örömmel üdvözölték.

„Polonyi Géza margitszigeti Ezüstlabdájának mérkőzései nagymértékben hivatnak a magyar football sport fejlesztésére. Élénkséget hoznak be a bajnoki mérkőzések egyhangúságába, jól szerkesztett szabályzatokkal éveken át nemes vetélkedést keltenek a csapatok között. Bölcs intézkedése a szabályzatnak az is, hogy a mérkőzéseknek a margitszigeti pályán kell lefolyniok. Gyönyörű park mellett, két oldalt folyótól körülvéve pormentes pázsitjával a margitszigeti pálya nemcsak a legjobb és legszebb, de a legegészségesebb pályája hazánknak és az egész világon alig akad párja. Ez a körülmény is nagymértékben elő fogja mozdítani a vándordíj népszerűségét és ezzel az alapító czélzatait."

Az első kiírásban azonban nem tolakodtak a csapatok... Az FTC például a sorozatos lemondások miatt csak a döntőben kapott ellenfelet. Igaz, ott meg kellett küzdenie a győzelemért. 1903. december 6-án a 33 FC ellen ugyanis az első mérkőzésen 1:1-es döntetlen született. A megismételt döntőre december 13-án került sor, szintén a Margitszigeten. Már a 4. percben labdarúgó-mérkőzésen furcsa esemény szakította meg a játékot. Egy nagy Pokorny lövés után a labda a Dunába esett. Miután kihalászták a labdát, az FTC hamarosan megszerezte a vezetést, és ezt a későbbiekben még növelte is, a végeredmény: FTC—33 FC 3:0 volt.

Az első magyar vándordíját tehát először az FTC nyerte!

Egy év múlva megismétlődött a zöld-fehérek sikere, ekkor a döntőben a Műegyetem csapatát győzték le. (FTC—Műegyetem 3:2.)

1905- ben sokan már arra számítottak, hogy a díj végleg az FTC tulajdonába kerül. Nem így történt. A BTC elütötte a döntőbejutástól a zöld-fehéreket, és végül megnyerte a trófeát.

1906- ban érdekesen alakult az elsőség kérdése. A döntőben a Postás jóképességű csapata 1:1-es eredményt ért el az FTC ellen. A Postás azonban a megismételt döntőre nem tudott kiállni és az FTC javára lemondott a díj védelméről.

7