Nagy Béla: MLSZ kiskönyvtár 3. Az ezüstlabdától az MNK-ig (Budapest, 1981)

A komoly tett utón, vidám sorok:

„A kupa készül, immár megígérték E díjban szörnyű nagy tehet az érték, mert képzeljék csak el, urak és ladyk Még nincs is készen, s már többen is védik."

(Sporthírlap, 1913. karácsony.)

Hogy hogyan is nézett volna ki a Magyar Kupa? Erről a Sporthírlap egyik

1914. áprilisi számából értesülhetünk:

„A Magyar Kupa örökös vándordíjra kiírt pályázatot a TURAN jeligéjű pályázat nyerte meg. A Magyar Kupa félméter magas lesz, drágakövekkel gazdagon kirakva. A fedőfogantyúja rohanásban lévő footballistát ábrázol.”

A kupa azonban most sem készült el. Az történt ugyanis, hogy az Országos Iparművészeti Múzeum pályázatát nyert alkotást — Muhits Sándor iparművész tanár munkáját — az MLSZ nem fogadta el! Stobbe Ferenc három — a pályázaton is részt vett, de az IM által elutasított — úgymond „magyaros és sportos” kupáiról viszont az MLSZ is jó véleménnyel volt, és inkább ezekről tárgyalt. Addig tárgyaltak, amíg kitört az első világháború ...

MAGYAR KUPA 1912-1913.

Negyeddöntő:

BAK-TATABÁNYAI SC 4:2

MAC-ETC 10:0

Az FTC és az MTK ellenfél nélkül továbbjutott.

Elődöntő:

FTC-MTK 1:0

BAK-MAC 1:0

Döntő:

1913. június 1. üllői út: FTC-BAK 2:1.

6000 néző, vezette: Izsó László.

Góllövők: Tóth, Schlosser ill. Schaffer.

A kupagyőztes csapat:

Fritz — Rumbold, Payer — Weinber, Medgyessy, Blum — Weisz, Tóth, Pataki, Schlosser, Borbás.

22