Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)
Ferencvárosi emlékalbum
kadt ki ezzel Szűcs Lajos neve. És milyen érdekes az élet? Újabb évtized után ismét zöld-fehér mez feszül Szűcs Lajos testén. Igaz, ez már „csak” pályaedzői szerelés ... Eleinte furcsa volt a gondolat, hogy az a Szűcs Lajos edzi a mai ferencvárosi fiatalokat, aki néhány éve még a Honvéd játékosaként megcsókolta a Népstadion füvét, amikor gólt rúgott — a Fradinak. De hát ez is hozzátartozik egyes pályafutások kanyargós útjához. A szurkolók pedig dicséretes módon kulturáltan vették tudomásul a klub érdekeit. Szeretettel fogadták Lajost. Ami pedig kétségtelen: ma Novák Dezső segítőjeként Szűcs Lajos legalább olyan lelkesen „tüzeli” a fiatalokat, mint a hatvanas évek Ferencvárosának játékosaként tette. Akkor aranyérmek születtek ... Kis ember, nagy kedvenc. A Fradi ősök szíve és munkabírása űzte, hajtotta a pályán. A közönség pedig mérkőzésről mérkőzésre tapsolta Rákosi Gyulát. mongol arcú, furfangos ____1 lábú, kínai szemű Üllői úti fiú, a Rákosi gyerek tizenháromesztendős volt akkor, amikor 1952 nyarán H elsinkiben a stadion főárbocára felkúszott a magyar zászló. — 13 esztendős voltam és minden vágyam az volt, hogy az olimpiai siker után labdaszedő gyerek legyek az egyik Üllői úti mérkőzésen. Száger Misi bácsi beosztott labdaszedőnek. Az Egressy útról azonban későn érkeztem, már kifutottak a pályára a labdaszedők is. Ott, az Üllői úti pályán, a kerítésnek dőlve zokogtam, hogy 202
