Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)
Ferencvárosi emlékalbum
szete virágoztatta a Fradi halfsor sok dicsőségének egyik jelentős részét. Lázár nagysága azonban abban tornyosul fel a magyar futball egén, hogy benne mintha sűrítve jelentkezne, amit elődei tudtak, tettek és a pályán véghezvittek. Művésze a labdának a szó egész értelmében, de művésze a játéknak is olyan egyéniséggel, amely bele tud olvadni az egészbe, az együttesbe, hogy annak minden mozdulatával hasznára váljon. Természetesen időnként hibázik, de hát tökéleteset futballpályán, nagy mérkőzéseken alig-alig nyújthat valaki. Különösen, ha életével még a második tizet sem haladta túl.” A harmincas évek nagy ferencvárosi fedezetjátékosa sorra aratta sikereit. 1937- ben Közép-Európa válogatottjában is helyet kapott! Lázár Gyula játékát Kiéber Gábor így jellemezte: — Éveken keresztül az ő játéka adott színt és tartalmat a Ferencváros csapatának. Az ő pontos, lapos pasz- szai, keresztlabdái, előre nem sejtett, de a végrehajtás után egészen természetesnek látszó átadásai a csapat stílusát jelentették. Roppant könnyedséggel tudta megcsinálni azt, ami másoknak sohasem sikerült. Szép szerelései bámulatba ejtették a szakértőket. Amikor az ellenfél egy-egy viharzó támadása közepette utolérhetetlen mozdulattal megszerezte a labdát és kivitte a tömegből a saját csatára felé, az volt az ember érzése, mint amikor az operáló orvos a beteg testből művészien kiemel egy rosszindulatú daganatot. — Lázár számára mindegy volt, hogy hol kellett játszania. Egyformán használható volt mint csatár, mint fedezet, vagy hátvéd. Nyúlánk, izmos, hajlékony termete minden mozdulatra alkalmas volt. Tulajdonképpen ismétlésekbe bocsátkozom, amikor Lázár sok-sok erényét emlegetem. Mindennél többet jelentett az, amikor az ezerfejű Cézár, a közönség önfeledten kiabált be a pályára: „Tanár úr!” Mindig szerény volt, soha nem büszkélkedett a sikereivel, így sohasem volt haragosa. Orth után ő volt az egyetlen magyar labdarúgó, akiről a többi játékos hajlandó volt elismerni azt, hogy nagyon tud. Lázár sohasem szégyellte, ha hibázott, de sohasem dicsekedett azzal sem, ha jól 148
