Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

viselkedő játékosa lett. Két figyelemre méltó erénye volt. — Különleges érzék fejlődött ki bennem — mondja Dé- kány. — Előre sejtettem, hogy a velem szemben köze­ledő vagy álló ellenfél hová rúgja a labdát. Csak oda kel­lett tennem a lábamat és már szereltem is. Másik adottsá­gom a labda mellel való le­vétele volt. Ez egyébként képsorozattal és magyarázó, kísérő szöveggel együtt be­került dr. Csanádi Árpádnak a LABDARÚGÁS című mun­kájába, amely sok külföldi országban a sportág alapvető tankönyve. — Mindenkit tudott szerel­ni? — Bevallhatok valamit — vá­laszol dr. Dékány Ferenc. — Egyszer edzésen kétkapuz- tunk. Albert Flórián a máso­dik csapatban játszott. Hely­zetem vele szemben remény­telenül alakult. Hát bizony nála még véletlenül sem ta­láltam el, hogy merre rúgja majd a labdát. Szóltam is neki: ne bolondozz, Flóri, még nevetségessé teszel a fiatal játékosok előtt. — Legemlékezetesebb mér­kőzése? — Prágában 9-1-re győztünk a Sparta ellen. Hű, de jól ment a játék! A kis termetű csapatkapi­tányra a válogatók is felfi­gyeltek, s ha „csak” a B-válo- gatottságig is jutott el, élete csodálatos emlékeként él ben­ne a pillanat: a pálya köze­pén címeres mezben hallgat­ta a Himnuszt! Sok nehéz, küzdelmes mér­kőzés résztvevője volt a 12 év alatt, amíg az első csapatban játszott. Véleményére, meg­jegyzéseire mind a játékos­társak, mind a vezetők oda­figyeltek. Dr. Dékány Feren­cet 1971-ben elnökségi tag­nak választották, 1973-tól 1976-ig pedig a labdarúgó­szakosztály elnöke vplt. A Fradi akkor 8 év szünet után bajnokságot nyert! Amikor Dékány újoncként bekerült a csapatba, ott egy csatár már sikereinek javát learatta. Mészáros „Dodó”, a régebbi generáció illíisztris tagja következik. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom