Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

MÁTRAI SÁNDOR I ezdjük mindjárt azzal, hogy „keresztapjának” Gulyás Gézát tekinthetjük, hiszen az eredeti Magna név helyett ő ajánlotta a Mátrai nevet... A többit azután Mátrai már egyedül érte el. Sikerlistája felemelően szép „olvasmány”: 80 válogatott­ságával minden idők magyar válogatott játékosai között a negyedik helyen áll! Három világbajnokságon vett részt (1958, 1962, 1966), s játékával általános elismerést aratott. Három bajnokcsapat, 1 VVK- és 1 MNK-győztes csapat tagja, hosszú ideig a Ferenc­város csapatkapitánya. 1965- ben az év játékosának vá­lasztották ! Amit pedig a számok, a té­nyek nem mutathatnak — a szurkolók szerető féltése, a sikerek örömteli mámora. Mátrai népszerűsége óriási volt. A becsúszó szerelések nagy mesterének tartották, aki a kapu előtt földön, leve­gőben egyaránt kiválót pro­dukált. Ismerte a csatárok gondolatait is — nem hiába játszott pályafutása kezdetén középcsatárt! —, így sokol­dalúan oldotta meg a védeke­zés nehéz feladatát. Művészi szinten futballozott, a kiemel­kedő egyéniségek minden jellemző tulajdonságával. Pályafutása végén elme­rengve nyilatkozta: — Szeretni kell a futballt és jól játszani csak teljes szívvel lehet. Ezen a téren talán én is példát nyújtottam a fiataloknak, mint ahogy példát mutattak az én esz­ményképeim, Kispéter Mi­hály és Börzsei János, ök sem ismertek lehetetlent és ha éjjel kettőkor ébresztették volna fel őket, hogy játsza­ni kell, örömmel mentek vol­t 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom