Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

renc, dr. Gregersen Endre és Malaky Mihály úgy kezeltek bennünket, mintha a fiaik lettünk volna. Soha nem hallottunk tőlük szemrehányást, számonké­rést, tudták ők jól, hogy mi úgyis minden tőlünk telhetőt megteszünk a sikerért. Ha kikaptunk, ők voltak azok, akik egy-egy gyengébben si­került játék után bennünket vigasztaltak és jókedvre de­rítettek. Ilyen körülmények között természetes az a nagy rajongás és a végletekig me­nő kitartás, melyet klubunk és a zöld-fehér színek iránt éreztünk. Nem szabad meg­feledkeznem a szurkolókról sem. A derék jó békebeli franzstadtlerek, a ferencvá­rosi polgárok szívvel-lélek- kel állottak az FTC mögött. Minden estére kijutott vala­milyen szórakozás az ő révü­kön. Valamelyik este egyik­nél vacsoráztunk, máskor pedig a másik hívott meg bennünket. Ha egy ilyen meghívást visszautasítottunk volna, halálos sértődések kö­vetkeznek a dologból, ezért lehetőleg sohasem utasítot­tuk vissza. Akármilyen jól éreztük is magunkat azon­ban valahol, amikor az óra elütötte a kilencet, összenéz­tünk és felálltunk a legjobb vacsorától is. gondolva a va­sárnapi mérkőzésre, időben hazatértünk. Életem hosszú futballista útjának emlékei közül mindig ez a régi FTC- ben eltöltött idő marad a legkellemesebb. Jöttek idők, amikor működésem további sok sikert és szép eredményt hozott, de a régi futballista szív, a klubtársakkal szem­ben érzett testvéri együvé- tartozás legjobban mégiscsak a régi FTC-ben mutatkozott meg. Egyetlen ellenszolgáltatás, mit klubomtól kaptam, az volt, hogy használhattam az FTC-mezt. A cipő, amellyel a győzelmet jelentő gólokat rúgtam, azonban már nem a klubé volt. Azt már magam­nak kellett beszerezni. Egé­szen természetesnek találtuk, hogy ha játszani akarunk, ahhoz cipőt is kell venni, s ha az FTC-nek nem lett vol­na pénze, a zöld-fehér trikót is megvettük volna. Hosszú éveken át tartó jó és eredmé­nyes szereplésem, melyet klubcsapatomban és váloga­tott mérkőzéseimen mutat­tam, a közönség kedvencévé avatott. Népszerűségem ve­tekedett a leghíresebb pesti primadonnákéval. Ez külö­nösen kifejezésre jutott sző­kébb hazámban, a Ferencvá­rosban. A ferencvárosi pálya és a hozzátartozó teniszpálya 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom