Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

RUMBOLD GYULA A z ő utolérhetetlenül finom szerelései, bá­mulatós játékintelligenciája, helyezkedési érzéke és min­dig a kellő pillanatban való beavatkozása a maximuma volt annak, amit egy bekktől várhatunk. Rumbold kivéte­les tudását egész Európa el­ismerte és amerre a zöld-fe­hér gárda járt, közfeltűnést keltett ennek a játékosnak ragyogó tudása.” Malaky Mihály mondta Rumboldról, és ha valaki, ő ismerte, hiszen egyike volt azoknak, akik a Boráros téri grundról „elcsalták” az FTC- be. A 16 éves ifjú hamarosan az egyik biztos pontja lett a csapatnak, annak a gárdá­nak, amely ötször egymás' után nyerte a bajnokságot! Még 1908-ból való ez a két mérkőzés utáni „bírálat”, amely az ifjú Rumboldról oly sokat elárul: „A hátvé­dek közül Rumbold nagyon hajlandó a kalandozásra, aminek legfényesebb bizo­nyítéka az, hogy hátvéd lété­re offside gólt lőtt!” (FTC— Törekvés 6-0.) „Rumbold bámulatos for­mában van, s néha igazán csodákat művelt. Hozzá ha­sonló hátvéd még nem ját­szott magyar csapatban.” (FTC—MAC 4-3.) Ezután nem csodálható, hogy a ma­gyar válogatottnak szinte ál­landó tagja volt, s ott is bizo­nyította tudását. Mint olyan sok nagyszerű sportembernek, Rumboldnak is megszakította pályafutá­sát az első világháború. Az ott szerzett sérülések, sebe­sülések sora, majd a hadifog­ság pontot tett pályafutása végére. Tehetséges képzőmű­vészként is ismerték, sok sporttémát ábrázolt alkotá­sain. Sportplakátjai, karika­túrái közkedveltek voltak. Az egyesület első „aranycsa­patáról” készített színes ka­rikatúra festménye ma is az FTC-archívum páratlanul ér­tékes régisége. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom