Nagy Béla: Fradisták. Az FTC labdarúgói 1900-1980 (Budapest, 1981)

Ferencvárosi emlékalbum

FRITZ ALAJOS lete legnagyobb védéseit I az 1910-es FTC—Brans- ley (2-1) mérkőzésen produ­kálta. Fritz a II. félidőben szinte percenként hárított nehéz helyzetekben. Rúg­ták, lökdösték, de a ferenc­városi kapus mindent hárí­tott, s a labda csak nem ke­rült a hálóba. Amikor a mérkőzés véget ért, ezrek tódultak a pályára. Fritz, a nap hőse, a tömeg vállán ju­tott az öltözőbe. Fritz utolsó mérkőzését az FTC-ben pontosan 30. szü­letésnapján játszotta. Erről a Vasárnapi Sportban A hét hőse című cikkben olvashat­tunk: „Harminc esztendős volt vasárnap Fritz Alajos, az FTC kapusa. Harminc hosszú esztendő súlyával a vállán és fiatalos rajongással a szívében, sok mindenféle nehézséget leküzdve ment el vasárnap Bécsbe, hogy a tar­talékokkal tömött FTC ka­pus miatt ne jöjjön zavarba. Két hét óta Tápiósülyön ka­tonáskodott. Az elmúlt szom­bat éjjel olyan későn kapta meg a szabadságot, hogy fél­órát kellett teljes felszere­léssel futnia, hogy az utolsó vonatot elérje. Reggel már a bécsi gyorson ült, hogy Bécs­ben a mérkőzést lejátszva, nyomban visszautazhasson, nem a kényelmes családi fé­szekbe, hanem a táborba, az indulást váró baj társak közé. Ilyen áldozatra képes az ön­zetlen sportember harminca­dik születésnapján, alig egy héttel a harctérre indulás előtt. Mert mire e sorok megjelennek, a mi öreg ba­rátunk már az olasz határ felé masírozik.” így történt, Fritz a harc­térre került, s mikor vissza­tért, már nem lépett többé pályára az első osztályú baj­nokságban. 7* 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom