Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
Közvetlen környezetéhez tartozott Peter Vasziljevics Posnikov orosz orvos, akit előbb a cár külföldi tanulmányútra küldött ki Angliába és Itáliába, majd Péter hollandiai és németországi tartózkodása idején társa és tanácsadója lett. Később diplomáciai feladatokkal bízta meg, kevés ideje maradt orvosi gyakorlatára. Annak idején Posnikovval együtt küldte ki tanulmányútra Grigorij Ivanovics Volkovot, aki 1698-ban Páduában szerzett orvosi oklevelet, nyelvtudása miatt később ő is a cári diplomáciában szolgált. Ezzel egy időben - külföldi udvarok ajánlásával - hét sebészt szerződtetett Novgorodba, 11 baltikumi németet Moszkvába. Ötven német, osztrák, svéd, dán, olasz és francia katonasebészt alkalmazott a hadseregben. A moszkvai hároméves katonaorvos képzés nem helyettesítette az önálló orvosképzést, ami csak a hadsereg igényeit elégíthette ki, illetve külföldi tanulmányokra készített fel. I. Péter 1719-ben felállította az Orvosi Kancelláriát, amit 1721-ben a Birodalmi Tanács alá rendelt. Ennek feladata lett a megfelelő számú külföldi orvos szerződtetése az orosz hadseregbe, illetve orosz ifjak külföldi orvosi tanulmányainak megszervezése. I. Péter gondolkodott egy orvosi egyetem megalapításán is, de a pravoszláv egyház ezt ellenezte, ezért bízta a katona-orvosképzést a hadseregre. 1718-ban Péterváron, 1719-ben Kronstadtban alapított a moszkvaihoz hasonló, sebészképzéssel is foglakozó katonakórházat. Az 1725-ben Szentpéterváron megalapított Orosz Tudományos Akadémia orvosi osztályának feladata nemcsak a birodalom orvosellátásának, a betegellátással és a közegészségüggyel kapcsolatos feladatok kidolgozása, a tudományos élet kialakítása volt, de irányította a könyvkiadást, az egyetemi és akadémiai szintű orvos-sebészképzés követelményrendszerének kidolgozását. Ugyancsak véleményezési joggal ruházták fel a meghozott rendeletek előkészítésében is. Az Orosz Tudományos Akadémia első jelentős eredménye az 1755-ben megnyitott és orvosi karral is rendelkező moszkvai tudományegyetem megszervezése volt, amelynek életre hívásában elévülhetetlen szerepet játszott Mihail Lomonoszov (1711-1765). Igaz, az Orosz Birodalom rendelkezett már egy „másik" egyetemmel is: I. Péter az északi háborúban Svédországtól elfoglalta a Baltikumot, de az itt élő németeknek különleges jogokat biztosított Oroszországon belül, cserében pedig segítséget várt tőlük az orosz gazdaság és tudomány felépítésében. II. Gusztáv svéd király 1632-ben Tartuban 98
