Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
A leydeni egyetemen végzett, de tanulmányait orosz pénzen fejezte be. Még Hamburgban találkozott egy orosz diplomatával, akitől 860 ezüst rubelt kapott tanulmányainak befejezéséig. Elkötelezte magát, hogy végzése után cári szolgálatba lép, így 1615-től a cár környezetében élt. Byls hívására érkezett és lépett orosz szolgálatba Hiod Polidanus, szintén holland orvos, aki először 1616-1621 között élt Moszkvában, majd hazatérése után 1627-ben ismét orosz szolgálatba lépett. Élete későbbi szakaszában Arhangelszkben élt. Polidanus ajánlatára érkezett Moszkvába Godsenius holland gyógyszerész, Vologda későbbi főgyógyszerésze. A „gyógyszerészeti hivatal" közvetlen udvari tevékenysége a 17. század közepére országos feladatkörré bővült. Itt adták ki az országos rendelkezéseket, a fejedelmi kinevezéseket, feladatuk lett az egyes településekről a járványokra, a szakszemélyzetre vonatkozó adatok bekérése, illetve a szakemberek toborzása. Ugyancsak e hivatal feladata volt a polgári szakemberek „közvetítése" a hadsereg felé. Javaslatukra került a szmolenszki helyőrségbe Szavelij és Mojzesz Gavlirovics, Fedor és Matvej Ivanov, Roman Loharin, Makszim és Artemij Prokofjev, Artemij Azarov, Szergej Afanaszjev sebészmesterek és Ivan Mihajlovics gyógyszerész. Ebben az évben kapott kinevezést Belográdba a lengyel Szolovjev orvosdoktor, Oszipov, Pjotr Potapov, Szidor Grigorev, Fedor Zaharov, Ivan Minyin sebészek. 1681-ben a Hivatal 80 munkatárssal rendelkezett: 6 orvosdoktor, 4 gyógyszerész, 3 vegyész, 16 külföldi orvosdoktor, 21 orosz sebész, 38 orvosnövendék. Ezen kívül 12 írnok, tolmács, valamint hivatali segéderő (portás, takarító, kocsis, stb.). Az orvosnövendékek a Kreml területén levő monostorban kaptak szakmai kiképzést, gyakorlataikat a kolostori kórházban töltötték. 1654-ben a Gyógyszerészeti Hivatal rendeletére megnyílt az Orosz Orvosi Iskola, amely állami szolgálatra seborvosokat és gyógyszerészeket képzett ki, a képzési időt 5-7 évben határozták meg, bár ezt 1658-ban 4 évre módosították. Az Orvosi Iskola elsősorban a hadsereg számára képzett ki orvosokat, így 1660-ban 17 orvosi oklevelet adtak ki a hadsereg szolgálatában álló személyeknek. Az Orvosi Iskolában általában 30 növendék tanult. 1658-ban az Orvosi Iskola kiadta - kötelező orosz nyelvű tankönyvként - Epifanij Szlaveneckij fordításában Vesalius Az emberi test felépítése c. anatómiai atlaszát. Az orvos és seborvos képzésnél alapvető tankönyv Az orvosi kérdések és a betegségek kór91
