Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
3. OROSZORSZÁG 3.1 Az orosz történelem vázlata _______________________________ A mai Oroszország középső európai részén, a Kárpátok és a Kö- zép-Volga vidékei között, a népvándorlás után keleti szláv törzsek telepedtek le, földműveléssel, halászattal és vadászattal foglalkoztak. Ezeket a szláv területeket a különböző pusztai népek - besenyők, kazárok, kunok, kisebb mértékben a magyarok - támadták, végül a Skandináviából érkezett varégek vetették uralmuk alá. A monda szerint 862-ben érkezett három fivér itt fejedelemséget alapított. Közülük Rurik a fejedelemség székhelyéül Novgorodot tette. Rurik hamarosan elérte seregével a Dnyeper vonalát, megszállta Kijevet és onnan hajókon egészen Bizáncig portyázott. Rurik utódai egyesítették a sok szláv fejedelemséget, az új ország fővárosává Kijevet tették, utódai nagyfejedelmi cím birtokában uralták e térséget. Szvjatoszláv nagyfejedelem (915-974) kiskorúsága idején anyja, Olga gyakorolta a hatalmat, aki Bizáncba ment és felvette a görög keleti kereszténységet, amire egész népét is kötelezte. Szvjatoszláv nagyfejedelem később legyőzte a kazárokat, a besenyőket és a kunokat, bizánci szövetségben átkelt a Dunán és leigázta Bulgáriát. Halála után fiai között hatalmi harc tört ki, végül Vlagyimir került a trónra (980-1015). Legyőzte a keleti bolgárokat, több alkalommal háborúba keveredett a bizánciakkal, majd görög feleségével a kereszténység felvételére kényszerítette népét. Az ő idején vált uralkodó vallássá orosz földön a görög keleti kereszténység. Az egész terület a konstantinápolyi pátriárka alá tartozott, ő alapított orosz földön öt püspökséget és kolostorok sokaságát görög szerzetesekkel. Halála után nyolc fia osztozott az országon, amely ugyan a besenyő támadások miatt még egyszer egyesült, de a későbbiekben a testvérharcok további gyengülést okoztak. Az oroszok lakta terület északi vidékein fekvő fejedelemségeket kevésbé érintették a besenyők és a kunok támadásai, ezek jelentősége annak arányában növekedett, ahogy a kijevi nagyfejedelemség hanyatlott. A Bizánci Birodalom gyengülése károsan hatott Kijev kereskedelmére, sőt Jurij Dolgorukij nagyfejedelem Szuzdalba tette át székhelyét. Utódai alatt az egyes fejedelemségek függetlenné váltak és megszűnt közöttük minden kapcsolat. Csak a megnövekedett mongol veszély következtében egyesültek és kötöttek szövetséget a kunokkal, de 83
