Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
1. A Baltikum orvosi múltja
próbálta megújítani a reformáció által szétzilált krakkói egyetemet, de a kemény katolikus-protestáns ellentétek miatt törekvései meghiúsultak. Talán ezért is alapította meg 1579-ben Vilnóban, a litván területek később róla elnevezett egyetemét, amelyet az akkor korszerű nevelési elveket követő jezsuitákra bízott. Az egyetemet még életében orvosi karral is kiegészítette, bár ennek későbbi története elég viharosan és ellentmondásosan alakult. Báthory István elképzelései szerint Vilnó feladata lett volna a keleti területek értelmiségének kiképzése, de ezt a szerepet a svédek által 1637-ben alapított Tartu vette át. Erre a svédek által alapított egyetemre a Balti-tenger német és más népeinek értelmiségének nevelése várt. A tartui egyetem - négy karával - meghatározó lett a Baltikumban, főleg azután, amikor az egész térség orosz uralom alá került. Itt nyerte tudását a baltikumi értelmiség. Jelentősége abban is keresendő, hogy a baltikumi németség az orosz uralom alatt megtarthatta különleges jogállását, hiszen az orosz cárok a Baltikumtól az orosz polgárosodás, a szellemi és gazdasági fejlődés elősegítését várták. A Baltikum az iparosodás „műhelyeként"teljesítette a cár elvárásait, „cserében" pedig megtarthatták jogrendszerüket, a német nemesség kiváltságait, és a tartui egyetemen keresztül alapjaiban befolyásolhatták az orosz értelmiség formálódását. Tartuban tanult és nyerte el tudását a baltikumi értelmiség, mely a moszkvai egyetem megalapításáig Oroszország egyetlen európai mértékkel mért felsőoktatási intézménye lett. Szoros kapcsolata a königsbergi egyetemmel az új szellemi áramlatok megismerését és meghonosodását is jelentette. Csak néhány adat az orvosképzéssel kapcsolatban: 1632-től 1914-ig ezen az egyetemen végzett 164 lett, 254 litván és 376 észt orvos, közel ezerre tehető az itt végzett német orvosok száma. Valóban innen került ki az Orosz Birodalom orvostársadalmának meghatározó része. Magyar hallgatója nem volt a tartui orvosi karnak, az egyetemet látogató magyarok többsége teológus volt. Az orvosi kar professzorainak többsége német volt, de több orosz, lett, észt és lengyel tudós is nyert itt katedrát. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy e térségben aránylag korán formálódtak ki az orvostársaságok, mint a nemzeti jellegű szaktudomány megjelenítői: 1822-ben alakult meg a lett, 1824-ben Vilnóban a litván, ugyanebben, ebben az évben az észtországi német, 1825-ben pedig az észt orvostársaság. E társaságokban a továbbképzés és az orvosi tudomány nemzeti nyelven történő művelése volt 7
