Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
1. A Baltikum orvosi múltja
l. A BALTIKUM ORVOSI MÚLTJA í.i A Baltikum magyar vonatkozásai ___________________________ A magyarság és az északi népek, a finnek és észtek kapcsolataiban központi helyet foglalt el mindenkor a nyelvi rokonság kutatása. Kevéssé ismert ennek egy igen korai előzménye. Martin Fogéi (1634-1675) hamburgi orvos, nyelvész, polihisztor 1699-ben azon felismerését vetette papírra, hogy a magyarok és az észtek nyelvi rokonságban állhatnak egymással. Hallei egyetemi tanulmányai során barátságot kötött magyar és észt hallgatókkal, megtanulta nyelvüket és a két nyelv dallama, szavaik hasonlósága, nyelvtani szerkezetük, más nyelvektől eltérő és egymással azonos voltából jutott erre a következtetésre. Egy évszázaddal később a magyar-észt nyelvrokonság már elfogadott tudományos tétellé vált, sőt a magyar-észt-finn nyelvrokonságra utalva Sajnovics János (1733-1785) a 18. század végén már a magyar-lapp nyelvrokonság bizonyításán fáradozott. Gyarmathi Sámuel (1751-1830) kolozsvári orvos és polihisztor nyelvész pedig elmélyült vizsgálatokat folytatott a magyar-finn-észt nyelv grammatikai szerkezeteinek azonosságairól és különbségeiről. A már végzett orvos Gyarmathi Sámuel 1795-ben Bethlen Elek nevelőjeként érkezett Göttingenbe, ahol A. L. Schlözernek, a neves történésznek és finnugor nyelvésznek a hatására kezd nyelvészeti tanulmányokba. Ennek eredményeként 1799-ben megjelentette az „Affinitás Linguae Hungaricae cum linguis fennicae originis gram- matice demonstranda" című könyvét. Ebben Gyarmathi a magyarnak a finn-lappal, a továbbiakban az észttel és egyéb finnugor nyelvekkel való rokonságát bizonyította. Gyarmathi továbbfejlesztette a Sajnovics által kezdeményezett összehasonlító nyelvészetet, noha a későbbiekben felhagyott az ilyen irányú kutatásokkal. E tudós vizsgálatok követőkre találtak, így Bugát Pálnak a finn nyelvvel kapcsolatos kutatásaiban. Bugát 1844-ben kezdett el finnül tanulni, 1846-ban a Magyar Tudományos Akadémia támogatását kérte a Baltikumba és a finnek lakta területekre tervezett expedíciójához, amit a Helytartótanács 1846. június 9-én engedélyezett. Sajnos a tervezett északi útból nem lett semmi, de az előkészületek során kapcsolatba került Erik Ingmann finn orvossal, aki 1847-ben meglátogatta Bugát Pált Pesten. Felbuzdulásának komoly voltát bizonyítja a nyomtatásban sajnos meg nem jelent magyar-finn szótára, amelynek érdekessége, 5
