Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
a szegényeket ingyen ellátni, míg a vagyonnal rendelkezők „ártábla" (taxa) szerint fizetnek. Az orvost a díjszabás vonatkozásában az iparűzők csoportjába helyezték, hasonlóan a sebészekhez és patikusokhoz. „Annak érdekében, hogy minden orvos, sebészmester és patikus tudja, hogy az általa végzett sokféle munkáért és gondosságért milyen összeget kérhet és fizettethet ki magának, és a betegek ne panaszkodhassanak a túlzott megterhelés ellen, megerősíthetjük a már használatban levő taxát." A rendelethez csatolták a hivatalos árjegyzéket, bár ettől eltérően a gazdagok nagyobb összegeket is fizethettek. A szegénybeteg-ellátásnál a hatóság az orvosnak megtérítette a betegségnél feltüntetett összeget, amelynek fedezetét kincstár biztosította. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a porosz Rendtartásban szerepel a gyógyítással kapcsolatos (orvos, sebész, bába) személyek, a gyógyszerészek és gyógy szerkészítők, valamint a kuruzslók pontos felsorolása, továbbá az, hogy ezek tevékenységét milyen hatóság engedélyezheti, illetve a kuruzslókkal és a vándorgyógyítókkal (pl. szemgyógyítók, foghúzók stb.) szemben kik léphetnek fel. Intézkedést hoztak a gyógyszerek elkészítésének módjairól, a hatóságilag engedélyezett készítményeket felsoroló ún. pharmacopeák (gyógyszerkönyvek) szükségességéről, kiadásáról és szakmai ellenőrzéséről is.3 2.10 A lengyel felvilágosodás reformjai ________________________ S ajátosan alakult a lengyel királyság közegészségügyi reformja a 18. században. A komoly belső gondokkal küzdő lengyel királyság a 18. század elejétől fokozatosan az orosz, a porosz és az ausztriai hatalmi törekvések és összeütközések színtere lett, olyannyira, hogy az országgyűlésben, a szejmben semmiféle reformot nem lehetett véghezvinni. Mindenesetre Lengyelország első felosztása (1772) után Stanislaw Poniatowski király felvilágosult abszolutista gondolatait tükröző reformintézkedései és új kormányzási módszerei nemcsak gyors ütemet diktáltak, de a haladók és a konzervatívok küzdelmében megnövelte a király ellenfeleinek táborát is. Az Államtanács valóságos kormányt alkotott, ezen belül a Nevelési Bizottság a művelődési és oktatási minisztérium szerepét töltötte be. Világosan látták a haladást szolgáló értelmiség hiányát, ezért gyorsított intézkedésekkel átalakították a krakkói és a halódó vilnói egyetemet, felgyorsították 3 Kapronczay Károly: Közép-Európa egészségügyi reformja a XVIII. században. Valóság, 2009. 7. 34-51. p. 52
