Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

6. A Délszláv medicina

megszervezése (1769) után pedig jelentős számban szereztek orvosi és seborvosi oklevelet Pesten. A zágrábi egyetem magját viszont az a jezsuita iskola jelentette, amelynek kapuit 1606-ban nyitották meg. Ezt a jezsuita kollégiumot 1622-ben teológiai, 1662-ben filozófiai és 1674-ben jogi karral is kiegészítették, a zágrábi püspök közbenjárására az uralkodó 1669-ben királyi egyetemmé nyilvánította. Orvosi kart nem szerveztek, bár a filozófiai (bölcseleti) karon folyt természettudományos képzés, sőt külföldi orvosi tanulmányokra is felkészítettek a jelölteket. 1867-ben itt is megszervezték az orvosi kart.

Horvátország második egyetemét Fiúméban (Rijekában) szervezték meg 1885-ben, a volt horvát kollégium épületében, egyelőre bölcseleti és jogi karokkal, amelyet a Monarchia szétesése után az 1805-ben épült tengerészeti akadémia (tengerésztisztképző) épületébe helyeztek át. Emellett működött a tengerészeti kórházban szervezett felcserképző (hajóorvos) iskola, amely 1919-ben, a délszláv királyság megalakulása után is megmaradt, sőt a jugoszláv haditengerészet egészségügyi központja lett. Ezt az intézményt szervezték át 1940-ben orvosképző intézetté, és 1970-ben összekapcsolták a rijekai tudományegyetemmel.

A horvát orvosképzés harmadik helyszíne Eszék, ahol a jugoszláv állam 1955-ben szervezett orvosi karral is rendelkező egyetemet. Általános orvosokat, fogorvosokat és gyógyszerészeket csak Zágrábban képeznek, míg Rijekában és Eszéken csak általános orvosokat. Mindhárom horvát egyetemen folyik orvostörténeti oktatás, Zágrábban és Dubrovnikban jelentős gyógyszerészet-történeti gyűjtemény és múzeum is működik.

214