Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
6. A Délszláv medicina
az ország lakossága. Az ország GDP-je 6%-át költi az egészségügyre, ez 200-240 ezer eurót jelent, egy főre eső rész 110 euró. Az ország lakosságának 36%-a nem dolgozik, de igénybe veszi a teljes ellátást. A munkahellyel rendelkezők - a munkahellyel együtt -15% járulékot fizetnek. A lakosság 75 %-a havi 20 euróból él. Az ellátás színvonala szerény, a kórházak felszereltsége alacsony szintű. A kórházi ágyak számának 10%-a magánkórházakban találhatók, amelyek felszereltsége igényes. Az orvosi praxist a Macedón Orvosi Kamara engedélyezi, bár az orvosok teljes mértékben az állam alkalmazottjai. Az ország lakosságának 10%-a 65 év feletti, a várható életkor férfiak esetében 71,1, nőknél 76,1 év. A szülési katasztrófák száma 1000 szülésnél 13, a csecsemőhalandóság 8,8%. A gyerekek 95%-a megkapja a védőoltásokat. A halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri megbetegedések, az agyérkatasztrófák, a daganatos megbetegedések és a dohányzással kapcsolatos szövődmények adják. Magas az alkohol és nikotin szenvedélybetegek aránya. Mivel Macedónia a nemzetközi drogkereskedelem útvonalába esik, országosan 5-6 ezerre teszik a heroin függők számát. A tbc-s megbetegedések száma 2000-től évente 20%-kal csökken, de így is 100 ezer lakosra évente 31 új megbetegedést jelent. Szlovénia A volt Jugoszláviából kiszakadt és önállóvá vált államok közül a legnagyobb változás Szlovéniában történt. A „legnyugatiasabb" délszláv nép kultúrája mindig inkább az osztrák hatás alatt állt, a közelség miatt a 19. század elején elszlávosodott osztrákoknak tartották őket. Igaz, mindig jelentős német közösségek éltek Szlovéniában. Ez az Alpokaljái vidék mindig elütött a többi délszláv néptől, de a némettől is. Az ország lakossága 1,9 millió, függetlenségét 1991-ben nyerte el. 1992-ben hoztak új biztosítási és egészségügyi törvényt, amelynek értelmében az állami és a magánbiztosítókba a lakosság 85%-a járulékot fizet, amely a jövedelem 13,45%-a, valamint a lakosság 95%-a kiegészítő biztosítást is fizet. A biztosított lakosság - a gyerekek és a nyugdíjasok is - úgynevezett biztosítási kártyával rendelkezik, amellyel nemcsak nyomon lehet követni a jogosultságot, hanem az állami és a kiegészítő biztosítás mértékeit is mutatja. Az ellátás az állami egészségügyi és a magánbiztosítási rendelőkben, 75%-ban szakorvosi ellátó helyeken történik. 26 megyei és állami kórház, 12 klinika és ambulancia áll készen a biztosítottak ellátására. A felírt gyógyszerek 85%-át a biztosító fizeti, 212
