Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

6. A Délszláv medicina

A második világháború után megalakult kommunista vezetésű Jugoszlávia közegészségügyi törvényei, egészségügye és betegellátó rendszere azonos elvekre épült, mint a többi szocialista országé. Bizto­sították a teljes és ingyenes betegellátást, megszervezték az orvosképzés bővítését, a szakellátást, kiépítették az ellátás országos rendszerét. Or­vosképzés a szövetségi állam 9 egyetemén folyt, az általános orvoskép­zést kiegészítették a fogorvos- és a gyógyszerészképzéssel. Az ellátást a lakosság lélekszámához igazították, ettől függetlenül közepes volt a betöltött orvosi állások száma. Továbbra is egyenetlenség mutatkozott a városi és a vidéki orvosellátás vonatkozásában. A kórházi betegágyak száma 1989-ben megközelítette a 90 ezret, az orvosok létszáma 45 ezer volt, de a polgárháborúban szétesett Jugoszlávia utódállamai között ezek a számok megoszlottak. A legteljesebb egészségügyi statisztikát Szerbia tette közzé, amelynek fejezetei több területet érintenek. 2001-ben Szerbiában 7,5 millió lakos élt. A gyermekhalandóság 5 év alatti gyermekeknél 1000 fő esetén 15 eset volt, a csecsemőhalandóság 10,18 volt. A gyermekek a különböző védőoltásokat 80%-ban kapták meg. A lakosság 60%-a dohányzik, a gyermekek esetében ez 23%-ra tehető. A halálokok 30%-a dohányzás­sal kapcsolatos. Szerbiában összesen 1302 főt tartanak nyilván HÍV fertőzéssel, ebből Montenegróban csak 43 személyt. Becslések szerint 10 ezer fő lehet az érintettek száma. 100 ezer lakosból kb. 39 fő szenved tbc-ben, de legújabban évente 50 új megbetegedést jelentenek. A betegségstatisztika szerint 100 ezer lakosból 187 daganatos, 584 szív- és érrendszeri betegségben szenved, a halálozási arány pedig 1080 fő. A várható életkor férfiak esetében 70, nőknél 72 év, Montenegróban és Macedóniában 75 év. Az országban 40.000 a betegágyak száma, az orvosoké pedig 20.200. Az orvosképzés Belgrádban, Újvidéken, Nisben, Banja Lukéban és Növi Pazarban folyik, bár a szerb statisztikák ide sorolják a pristiniai (koszovói) egyetemet is, amelv tartomány az ENSZ felügyelete alatt álló önálló államként szere­pel. Évente 1000 új orvost avatnak, de sok a munkanélküli orvos, főleg a hadsereg folyamatos leszerelése miatt. A munkanélküli betegápolók száma 8.500 fő. Jelentős az orvos kivándorlás, főleg az alacsony fizetések miatt: Montenegróban az orvosok átlagban 200-250 eurót, az ápolók 120 eurót keresnek. Az egészségügyet az Országos Egészségpénztárból fizetik, magánbiztosítók nincsenek, de a gazdasági helyzet miatt az egy 210

Next

/
Oldalképek
Tartalom