Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
6. A Délszláv medicina
pedig a tengerparton terjeszkedtek. A 14. században Stefan Dúsan (1321-1355) hódításaival megszervezte Nagy Szerbiát, magát a szerbek és görögök cárjává kiáltotta ki. Szövetkezett Velencével és Nagy Lajos magyar király ellen harcolt. Halála után gyenge utódai alatt szétesett Szerbia. A trónra került Grebljanovics Lázár (1371-1389) ismét szövetkezett a magyarokkal, előbb még győzedelmeskedett a törökök felett, de 1389. június 15-én borzalmas vereséget szenvedett Rigómező mellett a török hadseregtől. A győztes Bajazid kettéosztotta Szerbiát, vazallus tartományi szintre süllyesztette. Lázár fia Lazarevics István magyar földre menekült, a Dunamenti szerb várakat átadta Zsigmond magyar királynak. A hullámzó harcok idején Szerbia lassan felmorzsolódott, a századokig tartó török uralom teljesen tönkretette. A súlyos adókkal terhelt keresztény lakosság - papjaik vezetésével - igyekezett a magyar királyság területére menekülni. A szerb nemesség vagy elpusztult, vagy törökké vált. Szerbia új története valójában a 18-19. században kezdődik, amikor a törökellenes háborúk alatt fokozatosan „kikerültek" a török uralom alól. 6.2 Első orvosi emlékek_______________________________________ Szerbia területén a kereszténység felvétele után nincs jelentős adat arról, hogy a bizánci kereszténység gyógyító kultúrája milyen formában jelentkezett a szerbek lakta vidékeken. Uros raskai nagyzsupán, majd a Nemanja-dinasztia első tagjainak uralkodása idején a nyugati és a keleti kereszténység szinte egy időben virágzik fel Szerbiában. Az Adriai-tenger partvidékén élők a nyugati kereszténységet követték, míg a hegyek között a keleti rítus lett a meghatározó. Szerbia elfoglalta Kotort (Cattarot), ahol a városi kultúra része volt a gyógyítás gyakorlata és a gyógyszertár. Ma is itt találhatók a délszláv orvostörténet legértékesebb korai emlékei és dokumentumai. A városban egy időben voltak jelen a keleti rítus szerzetesi közösségei és a nyugati katolikus kolostorok. A szerb orvostörténelem első, európai jelentőségű dokumentuma a Szent Száva alapította, az Athosz-hegyen levő Hilandar kolostorhoz kötődik. Szent Száva eredeti nevén Rastko Nemanjic (1175-1235) a szerb államiság megteremtőjének, Stefan Nemjana zetai szerb zsupán legkisebb fia, a bizánci műveltség szellemében nevelkedett és erősen vonzódott a szerzetesi életmódhoz. 1192-ben a Szent-Hegyre, az atho- szi Vatopédi kolostorba vonult, itt vette fel a Száva szerzetesi nevet. 190
