Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
5. Bulgária
A törvénykönyv számos egészségügyi előírást is tartalmazott: a pékek munka előtt kötelesek voltak kezet mosni, körmüket és alkarjuk szőrzetét levágni, szappannal mosakodni, az izzadság lecsöpögését a nyakukba kötött kendővel megakadályozni. Feltehetően ezeket az előírásokat ritkán alkalmazták, mivel az utazók leírásai ennek ellenkezőjéről szólnak. 5.3 A török uralom után ______________________________________ A török uralom elől a bolgárok jelentős számban hagyták el hazájukat és a környező államokban telepedtek le. A Duna mentén - a török birodalom határától északra - több ilyen bolgár telep született, részben keveredve az emigrációt választó szerbekkel. Jelentős bolgár emigráció formálódott ki Oroszországban, a Fekete-tenger északi partjainál. Az emigráció összetartó ereje a pravoszláv papság volt, amely nemcsak a nemzeti tudat ápolását, hanem az iskolatartást, a szegény- és beteggondozás feladatait is magára vállalta. A bolgár emigráció alapította Belgrád mellett Zimonyt, magyar területen Szentendrét, részben Ráckevét, jelentős számban voltak jelen a Tabánban, bár a későbbiekben a szerb lakosság került létszámfölénybe, vette át az adott település vezetését. Az emigráció nemcsak gazdasági erejét növelte, hanem kinevelte saját értelmiségét is. Éppen ezért nem „rendkívüli", hogy az emigráció fiataljai megjelentek a környező és a távoli országok egyetemein. Aló. században az itáliai egyetemek évkönyveiben bolgár nevek is találhatók: Petr (Pierre) Beron (1547) Nikola de Nikolaj (1542), Amatisz Luzitanisz pleveni születésű bolgár orvos III. Gyula házi orvosa lett. A18. században megindult bolgár nemzeti mozgalomban is több bolgár orvos és sebész vett részt. A török ellen vívott háborúkban is, főleg az orosz hadsereg katona-egészségügyi szolgálatában több bolgár névvel találkozhatunk. Az 1853-ban kirobbant krími háborúban már az orosz hadsereg oldalán bolgár önkéntes ezred is harcolt, a tábori egészségügyi szolgálatot Borisz Beron, D. Krilov, és Ivan Szeliminszki irányította. A 19. század közepén már számos bolgár nemzetiségű orvos és gyógyszerész végzett orosz, török, örmény, német, francia, osztrák, magyar, olasz stb. egyetemeken, Közöttük jeles pályát futott be Marko Pavlov orvos és gyógyszerész, aki 1811-ben szerezte okleveleit Párizsban és ígéretes egyetemi lehetőségeket otthagyva visszatért Trnovóba. Anton Bogoridi 1816-ban szerzett oklevelet Würzburgban. 176
